Aranyat érő bokraink

Ilyenkor szidom magam: eperből és málnából az utóbbi években valahogy kevesebbet termesztettünk, mindkét esetben lassan kikoptak a tövek, nem pótoltam, szaporítottam, telepítettem őket újra. Ribizkékből van több, főleg fekete ribizliket szaporítottam, illetve a jól bevált jostát. Ezek évente 10-15 kilót is adnak, eperből, málnából jó, ha összesen összejön néhány kiló.

Nem véletlen, hogy „kikoptak”: mindkét gyümölcsre oda kell figyelni. A földi szamóca legnagyobb ellensége a gyomosodás, néhány gombás betegség, s nem utolsósorban az, hogy a tövek három-négy év alatt feleszik maguk alatt a talajt, kiöregednek. Az epret három-négy évente át kell ültetni új, jól betrágyázott helyre, az anyatöveket lecserélni az indák végén legyökeredzett sarjakkal. Amint letermett a növény, a többféle gombás betegség ellen is kezelni kell, permetezni, a betegségre hajlamos leveleket lekaszálni, megsemmisíteni és öntözni.

A málnánál hasonló a helyzet: a vesszőfoltosságokat okozó gombák ellen rendszeresen kell permetezni. Habár a málna jól bírja akár egy évtizedig is egy adott ágyásban, azért szükséges a fiatalítás, a támrendszer melletti termesztés. 

Nálunk a kacsákat, tyúkokat sem kedvelte e két növény, ugyanis ezek rendre lecsipegették tavasszal a hajtásokat. Nos, egy szó, mint száz: e két bogyós gyümölcsre oda kell figyelni! 

Ha málnánk nem is terem érdemi mennyiséget, a tüskétlen feketeszeder-bokrok öntik a termést. Évről évre több kilót szedhetünk, de e fajnál is kötelező a vesszőfoltosságok ellen a védekezés, a letermett ágak gyors kivágása, a tavaszi metszés, kötözés. A vesszőfoltosság ellen ilyenkor, május végén, június elején kell megkezdeni a vegyszeres védekezést, amit folytatni kell a későbbiek­ben is úgy havi egy alkalommal, kivéve az érési időszakot.