Nők ne dirigáljanak!

Az erősebbik nem képviselői egyszerűen nem bírják elviselni, ha nők dirigálnak nekik – röviden ez a summázata a Humán Rent napokban közzétett tanulmányának. Arra a kérdésre, hogy mennyire zavarná, ha munkahelyén egy női főnöktől kapna utasításokat, a válaszadók 76 százaléka választotta az „egyáltalán nem” kategóriát, és a megkérdezettek mindössze 23 százalékát érintené rosszul egy ilyen szituáció. Azonban ha megnézzük a nemek közötti eloszlást, érdekes jelenségre bukkanunk: tízből négy férfit zavarna, ha női főnöke lenne, míg a tízből kilenc nő számára ez egyáltalán nem jelentene gondot. A válaszadók közül többségben (63%) vannak azok, akik szerint a nők karrierjében a megjelenésüknek nagy vagy kizárólagos szerepe van.

A közvélemény-kutatás során azt is vizsgálták, ki mennyire tartja súlyos problémának a nemek közötti bérkülönbség kérdését. A válaszadók 16 százaléka nem tartja lényegesnek, hogy a nők kevesebbet keresnek-e férfi kollégáiknál, míg 46 százalékuk tulajdonít neki nagy jelentőséget. A nemek szerinti megoszlás itt is érdekes: míg a nők 57 százaléka gondolja ezt nagyon fontos problémának, addig a férfiak közül csak 35 százalék.

A kutatás eredményei rámutatnak: nőként nehezebb vezető szerepbe kerülni, mint férfiként – a megkérdezettek több mint fele gondolkozott így. Ebben a kérdésben is jelentős a különbség a férfiak és a nők véleménye között: az előbbiek 46, utóbbiak 61 százaléka szerint igaz, hogy a nőket hátrányos megkülönböztetések sújtják a munka világában. Tanulságos, hogy a problémának a puszta létét sem ismeri el a férfiak negyede...

Pedig a számok egyértelműen rávilágítanak a diszkriminációra. A nőket az átlagnál magasabb munkanélküliség, alacsonyabb fizetések és gyakoribb hátrányos megkülönböztetés jellemzi. Bár jogszabályok rendelkeznek az „egyenlő értékű munkáért egyenlő bér” elvének érvényesítéséről, a gyakorlatban ez továbbra sem valósul meg. 2004-ben például a nők a férfiak nettó keresetének 89,5 százalékát kapták. (Ráadásul ez többek között a későbbi nyugdíjak összegére is hatást gyakorol.) Igen jelentős az iskolai végzettség diszkriminációs hatása is: egy nő minél magasabb iskolai végzettséggel rendelkezik, annál nagyobb mértékű diszkriminációval kell szembenéznie. Míg egy egyetemet végzett férfi havi 335 ezer forint alapbérre számíthatott 2006-ban, addig egy nő csupán 260 ezerre.
Sovány vigasz, hogy az EU-ban is ismert ez a jelenség. Az unióban a férfiak átlagosan 15 százalékkal keresnek többet, annak ellenére, hogy a nők képzettsége legalább olyan magas, munkaidejük és kapacitásuk megegyezik az erősebbik nemével. A tipikus női szakmák (például tanító) esetén akár 35-40 százalék is lehet a különbség.

A Szabad Föld e heti, 48. számából megtudhatja, hogy milyen munkaerőnek számítanak a gyermekvállalás után munkába visszatérő nők, illetve konkrét eseteket olvashat a férfi-női diszkriminációra, a hatóság döntésével együtt.


Foglalkoztatottság és munkanélküliség a nemzetgazdaságban a férfiak és a nők körében, 2000-2007.

FÉR-FIAK

Foglalkoz-tatottak

Munka-nélküliek

Gazdasági-lag aktívak

Gazdasági-lag nem aktívak

15-64 éves népesség

Aktivitási

arány

Munka-nélküliségi arány

Foglalkoz-tatási ráta

1000 fő

%

2000

2091,6

158,7

2250,3

1084,2

3334,5

67,5

7,1

62,7

2003

2112,7

138,4

2251,1

1078,9

3330,0

67,6

6,1

63,4

2006

2122,1

164,4

2286,5

1041,6

3328,1

68,7

7,2

63,8

2007*

2145,0

155,1

2300,1

1015,4

3315,5

69,4

6,7

64,7

*: 2007. III. negyedév

NŐK

Foglalkoz-tatottak

Munka-nélküliek

Gazdasági-lag aktívak

Gazdasági-lag nem aktívak

15-64 éves népesség

Aktivitási

arány

Munka-nélküliségi arány

Foglalkoz-tatási ráta

1000 fő

%

2000

1740,4

104,5

1844,9

1661,3

3506,2

52,6

5,7

49,6

2003

1784,5

105,9

1890,4

1615,8

3506,2

53,9

5,6

50,9

2006

1783,9

152,1

1936,0

1551,7

3487,7

55,5

7,9

51,1

2007*

1773,6

151,6

1925,2

1554,9

3480,1

55,3

7,9

51,0

*: 2007. III. negyedév

Forrás: KSH 2008

Iskolai végzettség szerinti alapbér és kereseti átlagok a nemzetgazdaságban nemenként, 2006.

Iskolai végzettség

Alapbér (Ft/hó/fő)

Kereset (Ft/hó/fő)

Férfi

Nő

Férfi

Nő

Általános iskola 8 osztály

86.291

79.675

113.404

97.913

Szakmunkásképző iskola

95.581

81.258

123.500

99.547

Gimnázium

136.240

122.351

177.095

148.207

Egyetem

335.001

260.271

421.898

324.087

Forrás: ÁFSZ

Gazdasági ágazatok szerinti bruttó kereseti átlagok a nemzetgazdaságban nemenként, 2005.

Gazdasági ágazat

Bruttó átlagkereset (Ft/hó/fő)

Férfi

Nő

Mezőgazdaság

102.879

90.702

Ipar

169.482

124.430

Pénzügyi tevékenység

508.188

281.277

Oktatás

212.602

172.386

Egészségügy

163.945

138.665

Forrás: ÁFSZ