Tíz betegből nyolc belehal a tüdőrákba

Sétálunk a budai hegyekben. Beszélgetünk. Gere Jánosné tavasszal nagyon megijedt. Egy foltot találtak a tüdején. Harminc évig dohányzott – nem csoda, ha az első gondolata a tüdőrák volt. A családjában mégsem tartotta senki vészmadárnak. A 65 éves balatonföldvári asszony ugyanis élete során megküzdött már a mell- és a méhnyakrákkal is. Legyőzte őket.
– Mikor a férjem ’92-ben gégerákban meghalt, megfogadtam, hogy soha többé nem gyújtok rá – emlékszik vissza.  – Tartom is magam a fogadalmamhoz. Talán ennek köszönhetem, hogy most nem tüdőrák a diagnózis.

Sétálunk. A dohánytemetőig. A füstölők itt jelképesen búcsút mondanak egy szál cigarettájuknak. Akad, aki nagy elánnal mindjárt az egész doboznyit eltemeti, amikor meghallja a számot: a tüdőrákosok kilencven százaléka dohányzott vagy jelenleg is a gyilkos szokás rabja. A tüdőrák kockázata ugyan jelentősen csökken a leszokást követően, de még így is magasabb, mint azokban, akik soha nem gyújtottak rá.

Sétálunk. A testzsírméréstől a vérnyomásmérésig. Meg a tüdőkapacitás-méréstől a vércukorszintmérésig. Akinek nincs panasza, csupán évente egyszer kellene megejtenie ezeket a vizsgálatokat, hogy még időben „nyakon csípjék” az esetleg lappangó bajokat. Ám a megelőzés szemlélete nálunk még nem honosodott meg.

Vegyük a tüdőszűrést! Harminc-negyven évvel ezelőtt természetes volt, hogy minden felnőtt évente megkapta az értesítőt, és annak rendje-módja szerint megjelent az „átvilágításon”. Sőt, továbbtanuláskor, munkavállaláskor a jelentkezéshez mindenkinek mellékelnie kellett a negatív szűrési leletet. A hetvenes években évente mintegy hétmillió lakos, gyakorlatilag a teljes felnőtt népesség részt vett tüdőszűrésen. És ma? Hárommillió honfitársunk érzi fontosnak a részvételt.
Magyarországon a tüdőszűrést az egykor rettegett gümőkór visszaszorításának érdekében szervezték meg. A tbc-s megbetegedések száma valóban drasztikusan csökkent. Ám a tüdőrákos betegeké 1970 óta megnégyszereződött.
Sétálunk. És kesergünk. Dr. Kovács Gábor tüdőgyógyász úgy tapasztalja, éppen azok nem járnak el a szűrésre, akiknél a legnagyobb a tüdőrák kockázata. Pedig e daganatos betegség egyharmada felismerhető lenne a szűrés során, ha az emberek (pláne a negyvenen túli dohányosok) évente rászánnák az időt.
Hiszem is, meg nem is. Időnként olyan rémhírek röppennek fel, hogy a gépeink nem alkalmasak a rákos elváltozások felismerésére. Dr. Kovács Gábor cáfolja: a felvétel még az egycentis daganatot is kimutathatja. Az persze előfordulhat, hogy a tumor például a borda mögött rejtve marad. A legnagyobb baj mégis az, hogy a tüdőrák rendkívül gyors lefolyású. A túlélése is csupán másfél év. Minden reményünk a megelőzésben lehet.

Sétálunk a budai hegyekben. Az erdei ösvényen most kicsit lemaradunk a középkorú pártól. Csak hogy ne szálljunk ránk a dohányfüst.

Intő jelek
A tüdőrák hosszú éveken keresztül alattomosan növekszik, anélkül, hogy tüneteket okozna. Mégis lehetnek olyan jelek, amelyeket magunkon észlelvén tanácsos szakemberhez fordulni – figyelmeztet a Magyar Rákellenes Liga ismeretterjesztő kiadványa.
Íme, a gyanús tünetek:
– egy hónapnál tovább tartó száraz köhögés,
– elhúzódó mellkasi, hát-, váll- vagy karfájás,
– véres váladék felköhögése,
– új keletű nehézlégzés, zihálás,
– ismétlődő tüdőgyulladások,
– hirtelen fogyás, étvágytalanság, gyengeség.

Kórsorol
– A WHO becslései szerint évente a világon mintegy hárommillióan halnak meg krónikus tüdőbetegségben, például bronchitisben és tüdőtágulásban. Ezek okozzák a dohányzással összefüggő betegségek hatvan százalékát. A dohányzóknál 22-szer nagyobb a tüdőrák kialakulásának kockázata, mint a nemdohányzóknál. Férfiaknál a tüdőrák kilencven, nőknél nyolcvan százalékát a dohányzás okozza.
– Elváltozásokat okozhat a spermiumokban, és károsíthatja a DNS-t, ami vetéléshez, veleszületett rendellenességekhez vezethet. Impotenciát és terméketlenséget okozhat.
– A dohányzás növeli a Buerger-kór kialakulásának kockázatát, ami főként a láb artériáinak, vénáinak és idegeinek a vérkeringés beszűkülését okozó gyulladása. Kezelés nélkül a szövetek elhalásához és az érintett területek amputációjához vezethet.
– A dohányzók hajlamosabbak a fülfertőzés vagy hangos zaj miatti halláscsökkenésre. Háromszor olyan gyakran betegszenek meg középfülgyulladásban, mint a nemdohányzók.
– A dohányzás a füstben lévő anyagok miatt sárgára színezi az ujjakat és a fogakat. Emellett korai ráncosodást okoz, mert a nikotin összehúzza a bőrt ellátó apró kapillárisokat.
– A dohányzással összefüggő szív- és érrendszeri megbetegedések következtében évente több mint hatszázezren halnak meg a fejlett országokban. A dohányzás növeli a pulzust, a vérnyomást, valamint a magas vérnyomás és az artériaelzáródás kockázatát. Végső soron szívrohamhoz vagy stroke-hoz vezethet.

Három történet
Buday-Gyarmati Andrea
A volt úszó, gyermekorvos aktív sportpályafutása befejezése után szokott rá a dohányzásra. Naponta három doboz cigarettát szívott el. Tisztában volt vele, hogy a dohányosok körében tizenötszörös a tüdőrák gyakorisága, hogy megkétszereződik a szívinfarktus kockázata, és hogy nyolc évvel hamarabb meghalhat, mint „füstmentes” társai – mégsem próbált leszokni róla tíz évig. Aztán egyik napról a másikra megszületett az elhatározás, és sajátos módszert dolgozott ki a leszokásra: egyre csökkentette a dózist és szűkítette azt a területet, ahol rágyújthatott. A saját szigorú szabályrendszere szerint pát hét múlva egyszerűen nem maradt hely, ahol füstölhetett volna. A döntés okáról így vall: „Gyermekorvosként naponta beszélek a szülőknek a példamutatás erejéről, s úgy érzem, csak így vagyok hiteles előttük. Hogy az egészségemet megóvjam, figyelek az étkezésemre, és mindennap két órát úszom. Hogy ez rengeteg? Az élsport után ez annyi nekem, mint másoknak húsz perc kocogás.”

Farkas Bertalan
Az első magyar űrhajós végigélte, ahogy 59 esztendő unokabátyja egyévnyi gyötrődés után tüdőrákban elment. Pedig előtte rendszeresen járt tüdőszűrésre… Űrhajósunk rémisztőnek találja, hány ismerőse, barátja szenved daganatos betegségben. Nemcsak a dohányzásmentes élet segít a megelőzésben, a környezeti tényezőknek (például a légszennyezésnek, a káros vegyi anyagoknak) legalább akkor szerep jut, ezért ő maga a környezetvédelemért igyekszik szót emelni. Ez a bolygó csak úgy képes eltartani hatmilliárd ember, ha lakói vigyáznak rá, és ezzel egyúttal maguk egészségére is.

Magyar Attila
A Vidám Színpad művésze elismeri: ugyan nincs uszoda- meg konditerembérlete, de ha barátai biciklizni, mozogni hívják, sohasem mond nemet. Ezenkívül megválogatja, mit eszik, ami az alakján is meglátszik. Ha az ember egyszer nagyon közelről, a családjában találkozik a rákkal, már soha többé nem érzi magát kívülállónak és sérthetetlennek. Amióta a nagypapája daganatos betegségben halt meg, még nagyobb hangsúlyt kap náluk az egészség megőrzése, s minden fórumon a betegségmegelőzés szószólójaként lép fel.

Ha elmarad a füstölés
Egy napra rá:
– több elérhető oxigén jut a szerveknek;
– visszaáll a normális vérnyomás- és pulzusérték.
Kettő-hét nap után:
– javulnak a szagló- és ízlelőérzékek;
– a szervezetből kiürül a szén-monoxid, a tüdő kezd megtisztulni a dohányzás okozta lerakódásoktól.
Két hét után:
– lényegesen javul a légzés és az oxigénfelhasználás.
Négy hét után:
– a fogak, az íny és a száj nyálkahártyájának sejtjei regenerálódnak;
– az immunrendszer érezhetően megerősödik a betegségekkel szemben;
– frissebb, rugalmasabb lesz a fellépésünk, megszűnik a korábbi fáradékonyság.
Hat hónap után:
- a megkeményedett érfalak visszanyerik rugalmasságukat;
– a szívinfarktus kockázata a felére csökken a láncdohányosokhoz képest;
- a hörgők krónikus gyulladása megszűnik, enyhülnek a légzési problémák, a köhögés, a fulladás;
– a lerakódott kátrányfilm felszakadozik és eltűnik.
Öt év múlva:
– a szívinfarktus kockázata majdnem olyan alacsonyra csökken, mint a nem dohányzóknál;
– a tüdő rosszindulatú daganatának kockázata megfeleződik.
Tíz év múlva:
– a tüdőrák kialakulásának kockázata a dohányosokéhoz képest a fele;
– a szívinfarktus kockázata a nem dohányzók szintjén van.