Fórum a „halálra ítélt” Hajdúhadházon

A megbeszélés előzménye az volt, hogy a Legfelsőbb Bíróság (LB) november végén kimondta: éveken át hátrányos megkülönböztetés érte a roma diákokat a település iskoláiban, mivel jogellenesen elkülönítve oktatják őket a városban. Ezt a hibát az önkormányzatnak sürgőséggel orvosolnia kell.

Az ítélethozatal után Béres László polgármester súlyos természeti katasztrófához hasonlította az LB döntését, ami szerinte egyben a település halálos ítélete is. A bírósági döntésben ugyanis egyebek mellett az áll: nem csak hogy kártérítést kérhetnek az iskolától azok, akik érintettek a szegregációban, de az iskolák korszerűsítését is sürgősen el kell végeznie az önkormányzatnak. Önerő nélkül viszont Hajdúhadház egyformán esélytelen az uniós és a hazai pályázati pénzek elnyerésére.

A hajdúhadházi  önkormányzattal szemben indított hosszas pereskedést az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekek Alapítvány kezdeményezte. A jogvédő szervezet meghívására az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövetségének helyettes misszióvezetője, Jeffry Levine is részt vett a csütörtöki fórumon a hajdúsági városban. A diplomata ellátogatott abba az iskolába is, ahol már nem elkülönítve oktatják a roma és a magyar tanulókat.

Az angol nyelvű bemutató óra után mindenki nagy érdeklődéssel hallgatta Jeffry Levine amerikai diplomatának a hadházi cigányság felzárkóztatási esélyeiről kifejtett gondolatait. Kijelentette: sok idő kell ahhoz, hogy eltűnjenek a különbségek romák és nem romák között. Párhuzamot lát az afro-amerikai szegregációt 1954-ben megtiltó bírósági döntés és az itteni események között. Szerinte sokkal több kell a sikerhez annál, hogy a magyar és a cigány diákokat beültették egymás mellé az iskolapadba. Ez a kirakat. A lényegi munka csak ezután kezdődik Hajdúhadházon, ami nem kis feladat. S bár egyetlen fillért sem hozhatott képzeletbeli kofferében, mégis bízik abban, hogy 10-15 év múlva látható az eredménye az elkülönítés felszámolásának.

Aba-Horváth István, a megyei cigány kisebbségi önkormányzat elnöke leszögezte: a Legfelsőbb Bíróság elmarasztaló döntése után a helyi önkormányzatnak sokkal szorosabban együtt kell működnie a roma szervezetekkel, meg kell barátkoznia a cigány kisebbségi önkormányzat jelenlétével, s be kell vonnia a képviselőket a döntések előkészítésébe. Csak közös párbeszéddel és munkakapcsolattal lehet változtatni a romák jelenlegi tűrhetetlen helyzetén Hajdú-Biharban és szerte az országban – jelentette ki a megyei elnök.

Béres László polgármester elmondta: a hivatal, a pedagógusok és a képviselők részéről megvan az igyekezet a jobbításra, csakhogy mások a kívánalmak, óhajok, elvárások és egészen más a valóság. Az önkormányzatnak ugyanis minimum 2-3 milliárd forintra lenne szüksége ahhoz, hogy a roma diákok integrációját véglegesen megoldja. Nem csupán új épületek és korszerű felszerelések kellenek a programhoz, hanem megfelelő infrastruktúra, speciálisan képzett pedagógusokra, logopédusokra, fejlesztő tanárokra és szociális munkásokra is. S akkor még szóba sem került az a 2500 hajdúhadházi roma, akik közül 1200-an élnek gyermekeikkel segélyből, sokan igen rossz szociális körülmények között.