Kinél csönget idén az APEH?

– A kormány nemrég indított egy játékot, amelynek Tiszta Haszon a neve. Ha valaki visszaküld 1000 forintnál nagyobb értékű lakossági számlát, akkor részt vesz egy olyan sorsoláson, ahol havonta tíz számlabeküldő 1-1 millió forintot nyerhet. Ez a játék elég sokat elárul az adózási morálunk alacsony nívójáról.
– Ez a program jól kapcsolódik az adótudatosságot növelő törekvéseinkhez. Tavaly is és idén is szerepelünk kisfilmekkel a tévében, a héten érkezett a második fordulójához a Rangadó nevű játékunk, amely a középiskolásoknak szól, és az országos döntőt várhatóan a televízió is közvetíteni fogja.

– Ez mind nagyon szépen hangzik, de – a középiskolásoknál maradva – milyen hosszú távú eredményre lehet számítani akkor, ha otthon a szüleiktől a gyerekek azt látják és tanulják, hogy adót csalni nemhogy nem szép dolog, hanem  kifejezetten sikk.
– Lassan szivárog be a köztudatba az adótudatosság, és biztos, hogy nem egy csapásra történik majd a változás, de valamikor el kell kezdeni.

– Mintha ez a tudatmódosítás egy kicsit megkésve történne, majdnem húsz évvel a rendszerváltás után.
– Valóban nem kevés a hiányosság. Az emberek szinte csak azt tudják az adóról, hogy akkor jó, ha kevés van belőle. Azonban az, hogy adók nélkül vajon miből működtetnénk a közszolgáltatásainkat, már nem igazán érdekli őket. Nálunk ez a legnagyobb probléma. Nem akarunk rájönni arra, hogy az adó nem kidobott pénz. A kötelező biztosítás esetében például nem gondolkodik senki, hogy befizesse-e vagy ne, mert egy balesetkor közvetlenül érzi az ember, hogy a pénze mire kellett. Az adóval kapcsolatban azonban nincs meg ez a közvetlenség, hiszen konkrétan nem az én adómból működtetik az iskolát, hanem a mi adónkból. Például a tavaly megnyílt adótörténeti múzeummal is azt szeretnénk megmutatni az embereknek, hogy az adó nem új találmány. Szent István óta van Magyarországon adó, egyedül a szocializmus alatt nem volt egy ideig, de a jól működő állam elengedhetetlen feltétele a befizetett adó.

– Mit tapasztalnak: félnek az emberek az adóellenőröktől?
– Igen, ráadásul sokszor indokolatlanul. Akinek félnivalója van, az féljen is, de sokkal többen vannak, akiknek nincs miért félniük. Ha valaki az adóhivataltól levelet kap, esetleg ellenőrzést, akkor nyilván megijed. Ezt talán ahhoz lehet hasonlítani, amikor egy országhatáron átmegyünk, és bár nincsen nálunk semmilyen csempészáru, akkor is örülünk, ha túljutottunk az ellenőrzéseken.

– Az APEH a félelemérzetet nyilván csökkentheti azzal, ha az adóbevallások egyszerűek és átláthatók. Ez ügyben várhatók-e előrelépések a jövőben?
– A törekvéseinket, az elképzeléseinket nagyban befolyásolja, hogy mennyire egyszerűek a jogszabályok. A legegyszerűbb adótörvény nagyjából úgy szólna, hogy minden egységesen és egységes mértékben adóköteles, és mindenki egy kulccsal adózik. A kérdés az, hogy ennek mi a társadalmi hatása – de ez megint nem adóhatósági, hanem politikai kérdés. Mi a 2006-ban  megkezdett bevallási reformunkat idén az új áfabevallással folytatjuk. Egyszerűsödni fog az áfabevalláshoz szükséges adattartalom és a bevallási rendszer logikája.

– A magánszemélyek adózása pedig marad olyan bonyolult, mint eddig?
– Nem egészen. Az szja-bevallásoknál bevezetjük az egyszerűsített bevallás rendszerét. A lényege az, hogy az adóhivatalnál rendelkezésre álló kontrollinformációk alapján a magánszemélyek adatait összesítjük, és elkészítjük az illető éves bevallását. Ezt az adatlapot kapja kézhez az adózó, aki ellenőrzi, hogy egyeznek-e az APEH által bejelölt adatok, s ha igen, akkor csak alá kell írnia és visszaküldenie nekünk. Ha valami nem stimmel az általunk készített bevalláson, akkor az eddigiek alapján az adózónak ki kell tölteni az szja-bevallási lapot. Idén még csak próbajelleggel indítjuk ezt a kezdeményezést: először azoknak készítjük el az előre kitöltött bevallást, akik ezt kérik. Az igénylések beadásának határideje február 16. lesz.

– Minden évben meghatározásra kerül, hogy kik és milyen cégek lesznek a fokozottan ellenőrzöttek. Ezeket a szempontokat hogyan állapítják meg, és idén mi várható?
– Az éves ellenőrzési irányelvek még nem véglegesek, így erről beszélni még nem tudok. Ha az elmúlt évekre visszatekintünk, akkor vannak olyan jelenségek, olyan adónemek, amelyeket biztos, hogy figyelni fog idén is az APEH. Így az áfa mindenképpen idesorolandó, ugyanis az áfavisszaélések az adócsalások 80%-át teszik ki. Azok a tevékenységek szintén vizsgálatra számíthatnak, ahol nagy forgalom mellet kis adót fizet a cég. De várható a számítógép-alkatrészek kereskedelmének ellenőrzése, az építőipari tevékenységeké is, és a feketefoglalkoztatás idén is benne lesz a kiemelt körben.

– Az én adózási kedvemet például nagyban növelné, ha tudnám, hogy az APEH azokat is ellenőrzi, akik nincsenek bent az APEH-adatbázisban, azaz nem én, a becsületesen adózó lennék az elsődleges célpont. Milyen lépéseket tesz az APEH, hogy minél többen látszódjanak a láthatatlanok közül?
– Egy ilyen lépésnek tekinthetjük az adóhatóság közreműködését az úgynevezett „potyautasok” – azaz az egészségbiztosítási szerv nyilvántartásában sem biztosítottként, sem egyéb jogcímen egészségügyi szolgáltatásra jogosultként nem szereplő magánszemélyek – egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságának tisztázásában. Aztán szép számmal akadnak fent illegálisan vállalkozási tevékenységet folytatók, illetve be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztatók az ellenőrzési szakterület operatív „akciói” során is, hiszen ezeket az ellenőrzéseket nem előre kiválasztott adózóknál folytatjuk le. Az adóhivatal tudomására jutott  adatok, kontrollinformációk minél teljesebb körű informatikai feldolgozásával, elemzésével és értékelésével is igyekszünk lehetővé tenni, hogy a bejelentkezést, illetve a bevallás benyújtását elmulasztók kiszűrése mind szélesebb körben megvalósuljon. A láthatatlanok láthatóvá tétele érdekében komolyan foglalkozunk azoknak a közérdekű bejelentéseknek, illetve a társszervek részéről érkező jelzéseknek a kivizsgálásával is, amelyek hasonló mulasztásokra hívják fel az adóhivatal figyelmét.

– Az adórendszerünkhöz, csakúgy, mint a focihoz, mindenki ért, és ennek megfelelően sokféle hiedelem él a köztudatban. Igaz az például, hogy a rendszerváltás utáni magyar adórendszer kidolgozásakor fokozottan figyelembe vették a magyarok trükközési kedvét?
– Európa adórendszereit vizsgálva kimondhatjuk, az adót majdnem mindenütt szeretik csalni, ez nem egy magyar specialitás, bár mi ezt szívesen magyarázzuk a magyar ember kuruc és rebellis természetével. Benjamin Franklinnek van egy mondása, amely így szól: az életben két biztos dolog van, az egyik a halál, a másik az adó. A nemzetközi adószakmában ezt szokás kiegészíteni egy harmadikkal: az embernek az a törekvése, hogy az előző kettőt elkerülje.