Mikor lesz béke a Szentföldön?

– Mire figyelmeztetne, ha most Izraelbe utaznék?

– Jelenleg meglehetősen hektikus a helyzet, főként Dél-Izrael területén. Nem ajánlatos Gáza környékére utazn. De éppen elég látványosság található az ország más területein is, aki tehát ezeket szeretné mégnézni, nyugodtan útnak indulhat. De ha valaki Izraelben nem követi a háborús tudósításokat a televízióban, annak nem is biztos, hogy feltűnik a Gázai övezet okozta feszültség.

– Amint látom, folyamatosan figyeli a háborús fejleményeket, irodájában most is megy az egyik hírcsatorna műsora. Hivatalosan ki tájékoztatja önt? Kap első kézből információkat?

– Az izraeli külügyminisztérium szinte percről percre tájékoztat bennünket. Követjük a nemzetközi sajtó híradásait, s én magam is sok emberrel vagyok személyes kapcsolatban.

– Aggódik az események miatt?

– Természetesen nagyon rossz érzéssel töltenek el. Dél-Izrael területén csaknem egymillió ember él, akik állandó veszélyben vannak a Gázai övezetből kilőtt rakéták miatt. Ebben a kiéleződött helyzetben Izraelnek nem volt más választása, mint megvédeni saját népét. Az elmúlt nyolc évben, különösen amióta a Hamasz átvette a hatalmat, szinte mindennap lőttek rakétákat Izraelre. Kormányunk nem nézhette tétlenül az ENSZ, az Európai Unió, az USA, Kanada, Japán és Ausztrália által is terrorista szervezetként nyilvántartott Hamasz ellenünk való, egyre agresszívabb fellépését.

– Más vélemények éppen azt hangoztatják, hogy Izrael tölti be az agresszor szerepét!

– Erre azt tudom válaszolni: ha alaposabban tájékozódnak a témában, nem biztos, hogy továbbra is ezt hangoztatják. Nézzük a tényeket: Gázában a Hamasz, egy terrorszervezet vette át a hatalmat, bejelentették, hogy céljuk Izraelt leradírozni a térképről. Ők nem fogadják el a nemzetközi közösség feltételeit, a korábbi nemzetközi egyezményeket.

– Az irániak közvetítésével akár atomfenyegettség is kialakulhat?

– A Hamasz is beismerte, hogy harcosaikat Iránban képezik ki. Ezen kívül az irániak fegyverrel és pénzzel támogatják az iszlamista mozgalmat. Nyilvánvaló, hogy Irán nukleáris eszközökhöz, fegyverekhez  is próbál hozzájutni. Miután ezt az egész világ tudja, lépések történtek Irán megfékezésére, például az ENSZ Biztonsági Tanácsa szankciókat léptetett hatályba a közel-kelti ország ellen.

– Kinek állhat érdekében Izraelt letörölni a Föld felszínéről?

– Főként a szélsőséges szervezetek és a hozzájuk közelállók célja.

– Békeközvetítést csak Egyiptomtól remélhetnek?

– Nem feltétlenül. Egyiptom, Franciaország, az EU és az USA közös fellépése mellett más mérsékelt arab államok – köztük Törökország is – megpróbálnak lépéseket tenni a háború megállítása érdekében.

– Megvalósulhat ez valaha?

– Természetesen, csak azt nem tudni, mikor és milyen feltételek mellett. Izrael szeretne megbizonyosodni arról, hogy a háború befejeztével a Hamasz nem él vissza a helyzettel és nem lesz lehetősége magát újra felfegyverezni. Pillanatnyilag az a célunk, hogy meggyengítsük az erejüket, leromboljuk az infrastruktúrájukat, felszámoljuk titkos rakétatároló-helyeiket, illetve megszüntessük annak motivációját, hogy később majd megint támadjanak. Sajnos, ennek ára van.

– Nemrég megjelent a sajtóban az Arab Liga szaudi békejavaslata, valamint a Magyar Zsidó Kongresszus „Izraelnek joga van az önvédelemhez!” című közleménye. Szükséges ilyen publikáció? Más országokban is történik hasonló?

– Izrael számos országban élvezi a támogatást, és nem feltétlenül csak a médián keresztül.

– Megszólalt a Jobbik Magyarországért Mozgalom is, petíciót küldtek Önnek címezve, miszerint a kialakult konfliktus az egész világ ügye, tartsák be Mózes tízparancsolatát, Magyarország függessze fel diplomáciai kapcsolatait Izraellel, és vessen véget az izraeli tőke térhódításának. Mi erről a véleménye?

– Azt gondolom, hogy az antiszemitizmus ellen az egész világon küzdeni kell. A szélsőjobboldali csoportosulások mindenhol kihasználják a válsághelyzeteket, hogy érvényt nyerjenek Izrael elleni gyűlöletüknek és kritikájuknak. Az ön által említett petíciót egy marginális szervezet jegyzi, a magyarok többsége azonban megérti az izraeli szándékokat és törekvéseket.

– Visszatérve a háborúra, Önnek élnek-e rokonai, ismerősei, barátai a Gázai övezet határvidékén? Tud-e róluk valamit?

– Izrael kis ország, szinte mindenkinek van mindenhol ismerőse, így ebben a régióban is. Mivel aggódunk értük, megpróbálunk minél szorosabb kapcsolatban lenni velük, és ha tudunk, segítünk nekik.

– Tudjuk, hogy humanitárius folyosót nyitottak és naponta három órás tűzszünetet tartanak.

– Előzőleg is bejutottak a nemzetközi segélyszervezetek élelmiszer- és gyógyszerküldeményei, a háború kitörése óta naponta több mint száz kamion érkezett a Gázai övezetbe. Izrael figyel a humanitárius helyzetre, annál is inkább, mert nem a gázai lakosság, hanem a Hamasz ellen harcol. a segítségünkkel több száz külföldi állampolgár már elhagyta a háborús területet.

– Mi lesz Gáza sorsa, ha elfogadják a felek az „egyiptomi békét”?

– Hasonló lesz a helyzet, mint Ciszjordániában. Egy olyan palesztin vezetés szükségeltetik, amelyik szívén viseli a nép sorsát, a fejlesztésekre összpontosít, és megteremti az emberek életszínvonalának növekedését. Mindez igazából a palesztinokon múlik. Nem mindegy, hogy mire helyezik a hangsúlyokat és miként hasznosítják az energiájukat.

– A legfontosabb mégis csak az lenne, ha megszűnnének a feszültségek, melyek a hétköznapokban szinte sisteregnek még a műemléki negyedekben is, ahogyan magam is tapasztalhattam Jeruzsálemben járva. És mindez a Szentföldön, ott, ahol békének kellene uralkodnia, ahol a köszönés Sálom, vagyis Béke.

– Mindenekelőtt a feleknek le kell ülniük egymással, meg kell találniuk a megoldást azokban a kérdésekben, melyekben nincs egyetértés. Izrael a Mahmud Abbasz vezette Palesztin Nemzeti Hatósággal az elmúlt években folyamatosan tárgyalásokat folytatott. Ez a mérsékelt szervezet természetesen elismeri mind Izraelt, mind a korábbi nemzetközi egyezményeket. Csak akkor lehet béke, ha az egymással szemben állók a tárgyalóasztalnál, nem pedig a harctéren döntenek a jövőről.

– Amikor a tapintható feszültséget említettem, arra gondoltam, hogy a turisták számára eléggé ijesztő fiatal fiúkat és lányokat gépfegyverrel az oldalukon látni...

– Első alkalommal sokaknak furcsa látvány, de hamar hozzá lehet szokni. Az izraeliek számára ma már természetes az ilyesmi, hiszen az állandó fenyegetettség miatti önvédelemről van szó. Aki eléri a 18 életkort, bevonul az izraeli hadseregbe. Én magam is két évet töltöttem a kötelékben, a lányoknak ennyi a kötelező kiképzés.

– Végezetül arra vagyok kíváncsi, Ön milyen viszonyban van Magyarország palesztin nagykövetével? Találkoznak? Megvitatják a háborút?

– Mindketten saját népünket képviseljük Magyarországon.

Képben és hangban

Aliza Bin-Noun magyarul mondja el gondolatait a Szabad Föld Online videofelvételén. Tekintse meg ön is!