Szmogba fúlok, ments ki innen!

Fél évvel ezelőtt még tisztes távolságból, a tévé képernyőjén át szemléltük a füstködbe burkolódzó Peking próbálkozásait, hogy a nyári olimpia idejére kiűzze a városra telepedő légszennyező anyagokat. És lám, mára minket is utolért a civilizációs átok, amelyért az egészségünkkel fizethetünk. Nézzük, hogyan!

Hírek, információkSzijjártó Gabriella2009. 01. 12. hétfő2009. 01. 12.
Szmogba fúlok, ments ki innen!

A füstköd vagy más néven szmog elnevezése az angol füst (smoke) és a köd (fog) szavak összetételéből ered. Két fajtája van: a téli és a nyári szmog. Az előbbit londoninak, az utóbbit Los Angeles-i szmognak is nevezik, mivel ebben a két városban írták le először a jelenséget.

A téli (londoni) szmog kialakulásának feltétele a magas légnyomás, a -3 és +5 Celsius-fok közötti hőmérséklet, valamint a magas por-, korom- és kén-dioxid-koncentráció. Ebből is látszik, hogy leginkább télen keletkezik, amikor alacsony a hőmérséklet, és a fűtés miatt nagy a kén-dioxid-kibocsátás. 1952-ben Londonban 4-5 napig ülte meg a szmog a várost, amely mintegy 4500 ember halálát okozta. A halálozás mértéke elérte az 1866. évi kolerajárványét. Magyarországon a hatvanas évek óta fordul elő a téli szmog.

A nyári (Los Angeles-i) szmog magas hőmérsékleten napfény (UV sugárzás) hatására, valamint elsősorban közlekedésből származó szén-monoxid, nitrogén-oxid jelenlétében keletkezik. A jelenséget először Los Angelesben írták le 1943-ban; hazánkban 1985-ben észlelték először.

A szmog egészségkárosító hatásai közé tartozik, hogy izgatja a szem kötőhártyáját, a légutak nyálkahártyáját, köhögést és nehézlégzést válthat ki, majd a tüdőben gyulladást okozhat. A szén-monoxid például a vérben lévő hemoglobinhoz kapcsolódva kiszorítja onnan az oxigént; az idegrendszer és a szívizom oxigénhiányát okozza, ezenkívül agykárosodás is jelentkezhet. A kén-dioxid pedig belélegezve a légúti nyálkahártyához kötődik, és mivel savas kémhatású, izgatja az orr és a torok nyálkahártyáját; a véráramba jutva gátolja az oxigénfelvételt, valamint köhögést, váladékképződést és asztmás rohamokat okozhat. A szennyezett por csökkenti a tüdő ellenálló képességét a fertőzésekkel szemben. A leginkább veszélyeztetettek közé tartoznak a légúti és keringési betegségben szenvedők, a gyermekek, az időskorúak, valamint az aktív és a passzív dohányosok egyaránt. A füstköd összetevői rajzunk kívül a növényeket is pusztítják, és az épületekre is káros hatással vannak.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek