Kegyes halál: ön hogyan döntene?

FRANCIAORSZÁG. Nem javasolta az eutanázia engedélyezését az a francia parlamenti bizottság, amelyik tavaly március óta tanulmányozta a kérdést. Franciaországban 2005-ben fogadták el a gyógyíthatatlan betegségekhez való orvosi viszonyulást szabályozó törvény. A jogszabály egyebek mellett kimondja: bizonyos gyógyíthatatlan betegségek esetén az orvosok (kollektív döntéssel) a kezelés leállításával „hagyhatják meghalni” a páciensüket, de nem vehetnek részt aktív módon a halál elősegítésében. A parlamenti bizottság gyógyíthatatlan betegeket, az ilyen esetek által érintett családokat hallgatott meg, illetve olyan svájci, holland, angol és belga kórházakat keresett fel, ahol az eutanázia elősegítése engedélyezett. Szerintük a gyógyíthatatlan betegek azt várják, hogy életük végén körülvegyék őket, és ne legyenek elviselhetetlen fájdalmaik. Vagyis sokkal nagyobb figyelmet kell fordítani a fájdalom enyhítésére. Külföldi tapasztalatok ugyanis azt mutatják, hogy mihelyt erre kerül a hangsúly, az eutanázia iránti érdeklődés drasztikusan visszaesik.

MEXIKÓ. Tavaly novemberben jóváhagyta a mexikói szenátus, hogy a végstádiumban lévő betegek törvényesen kérhessék a passzív eutanáziát – azaz abbahagyják a gyógyszeres kezelést vagy kikapcsolják a gépeket, melyek mesterségesen tartják életben. A törvénytervezet egy korábbi változatában még szerepelt egy lelkiismereti záradék, amely az orvosok számára lehetővé tette, hogy megtagadják a passzív eutanázia alkalmazását. A szenátus által most elfogadott módosítás ugyanakkor kötelezi a passzív eutanáziát elutasító orvosokat, hogy a végstádiumban lévő betegeiket adják át kollégáiknak.

SVÁJC. Egyre többen választják az eutanáziát végző svájci központot, a Dignitast, ahol az orvosok a beteget a kérésére segítik a halálba. A központ azért működhet, mert Svájcban szinte egyedüliként engedélyezik az eutanáziát. Az elmúlt tíz évben 868 ember halt meg a zürichi intézetben; az önkéntes eutanáziát választók 85 százaléka külföldi, a britek különösen nagy számban jelentkeztek. A Dignitast tavaly sokan bírálták, mert állítólag héliummal teli műanyag zacskót adnak az életükről lemondóknak. Korábban az orvosok által felírt gyógyszerrel segítették halálba a betegeket.

OLASZORSZÁG. A napokban az észak-olaszországi Udinébe szállították a 17 éve kómában lévő Eluana Englarót, hogy felkészüljenek mesterséges életben tartásának megszüntetésére. A 37 éves nő egy 1992-ben elszenvedett baleset után esett kómába, és az orvosok megállapították, hogy vegetatív állapota visszafordíthatatlan. Apja tíz évig folytatta harcát az olasz igazságszolgáltatással. Tavaly novemberben a bíróság engedélyezte Eluana mesterséges táplálásának leállítását. Ezt követően azonban az olasz munkaügyi és népjóléti miniszter a praktizálástól való eltiltással fenyegette mindazokat az állami és magánintézményekben dolgozó orvosokat, akik eutanáziát hajtanak végre. Végül a családnak sikerült érvényt szereznie a bírósági döntésnek, és az udinei Quiete kórházban három napon belül lekapcsolják a nőt az életfunkcióit biztosító készülékekről. Az ügy azonban várhatóan nem zárul le azzal, hogy Eluana Englarónak megadták a halálhoz való jogot. XVI. Benedek pápa vasárnap az úrangyala imádság előtt ugyanis kijelentette: az eutanázia „hamis megoldása a szenvedés drámájának, és emberhez méltatlan”.

LUXEMBURG: Tavaly év végén több mint ötórás vita után a luxemburgi képviselők „első körben” elfogadták az eutanáziáról szóló jogszabályt. A törvény hatályba lépése esetén Hollandia és Belgium után Luxemburg lesz a harmadik EU-tagállam, ahol engedélyezik a kegyes halált. Az uralkodó azonban bejelentette, hogy lelkiismereti okokra hivatkozva nem akarja azt jóváhagyni. A pápa támogatásáról biztosította a meggyőződéses katolikus Henrik nagyherceget.

A magyar jogszabályok tiltják a kegyes halál minden formáját. Az élet azonban mintha ezt olykor felülírná – erről olvashat a Szabad Föld 2009/6. számában, a Milyen áron érdemes élni? című cikkben.