Hogyan lesz új miniszterelnökünk?

Nagy a jelentősége annak, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnök nem lemondott, hanem konstruktív bizalmatlansági indítványt kezdeményez. A miniszterelnök lemondásával ugyanis megszűnt volna a kormány megbízatása. Az alkotmány szerint a lemondott miniszterelnök 30 napig ügyvezető miniszterelnökként, a kormány pedig ügyvezető kormányként működik tovább. A kormányfő lemondása esetén a köztársasági elnök jelölhet új miniszterelnököt.

Jogilag az sem zárható ki, hogy az államfő az ellenzéki képviselők közül válasszon miniszterelnököt. A legfontosabb feltétel, hogy olyan személyt javasoljon, aki képes parlamenti többséget szerezni, hiszen a miniszterelnök személyét és programját az országgyűlésnek kell megszavaznia. Ha ez nem sikerül, vagyis a parlament  a 40 napos határidőt követően sem szavazza meg az államfő jelöltjét, fel kell oszlatni az országgyűlést és új választásokat kiírni.

Ezzel szemben a konstruktív bizalmatlansági indítvány a kormány és a miniszterelnök lemondatásának eszköze, amelyet a képviselők legalább egyötöde kezdeményezhet.  A konstruktív jelző azt jelenti, hogy az indítvány csakis az új miniszterelnök megnevezésével együtt nyújtható be. Ez a kitétel biztosítja a kormányzás folyamatosságát, egyúttal megnehezíti a kabinet felváltását: könnyebb valaki ellen többséget szerezni, mint egy új jelölt mellett.

Az alkotmány szerint a miniszterelnökkel szembeni indítványt a kormánnyal szembeni bizalmatlansági indítványnak kell tekinteni. Vagyis a kormány megbízatásának megszűnésével megszűnik a miniszterek megbízatása is. A miniszterek kinevezése a kormányfő joga, vagyis a jelenlegi kormánytagok megtartására vagy felváltására az új miniszterelnök tesz javaslatot a köztársasági elnöknek.

A bizalmatlansági indítványról való parlamenti szavazást legkorábban a beterjesztéstől számított három nap múlva, legkésőbb nyolc napon belül kell megtartani. Ha a képviselők többsége elfogadja a javaslatot, akkor az abban megnevezett kormányfő-jelöltet megválasztottnak kell tekinteni.

A miniszterelnök ezzel szemben – az alkotmány szerint – csak bizalmi szavazást kezdeményezhet önmaga ellen. A kormányfő ez esetben kérheti, hogy az általa benyújtott előterjesztés egyben bizalmi szavazás is legyen. Ha az országgyűlés nem szavaz neki bizalmat, a miniszterelnök köteles lemondani.

A Fidesz által kezdeményezett aktusnak – országgyűlés feloszlatása, új választások kiírása – is megvannak a jogi lehetőségei. A feloszlatást az országgyűlés és – bizonyos körülmények között – a köztársasági elnök kezdeményezheti. (Például, ha az országgyűlés egy éven belül legalább négy esetben megvonja a bizalmat a kormánytól, illetve ha a kormány megbízatásának megszűnése után 40 nappal nem sikerül új miniszterelnököt választani.) Az országgyűlés feloszlatása előtt a köztársasági elnök köteles kikérni a miniszterelnök, az országgyűlés elnökének és frakcióvezetők véleményét. (Arról nem rendelkezik az alaptörvény, hogy mennyiben köteles a kikért véleményeket figyelembe venni az államfő.) Az országgyűlés által kezdeményezett feloszlatáshoz a képviselők több mint felének igen szavazata szükséges. Amennyiben az országgyűlés önmaga feloszlatásáról dönt, három hónapon belül új választást kell tartani.