Veszélyben a falusi turizmus

Érdemes lenne megfontolni, hogy mit veszthetünk, s egyáltalán lesz-e valami nyereség, illetve minimális adóbevétel is belőle? Ezt kérdezi Csizmadia László, a Falusi és Agroturizmus Országos Szövetségének elnöke, aki szerint azt is figyelembe kellene venni, hogy hány vidéki embernek ad kiegészítő jövedelmet és segít abban, hogy helyben maradjanak, ápolják hagyományaikat, rendbe tegyék falvaikat és munkálkodjanak azok arculatának vonzóvá tételén, nem beszélve arról, hogy sokaknak ez az egyetlen megélhetési lehetősége. Egyre nagyobb szerepe van ugyanis a falusi vendéglátásnak a belföldi turizmus fejlődésében. Addig, amíg tavaly a külföldi vendégforgalom 4-5 százalékos visszaesést mutatott, a falusi vendéglátásban 17 százalékos növekedés volt tapasztalható.

Ugyanakkor az is bebizonyosodott, a falusi turizmus fellendítése szervesen kapcsolódik a vidékfejlesztéshez, főleg azokon a halmozottan hátrányos helyzetű területeken, ahol más munkalehetőség nem akad. A turizmus ezen ágának állami szintű elismerését mi sem bizonyítja jobban, minthogy tavaly összevonták az adómentes szállásbevétel és egyéb szolgáltatásokból származó bevétel után elszámolható adókedvezmény összegét. Ha megvizsgáljuk a 800 ezer forintos adókedvezmény értékét és úgy fogjuk fel, hogy a falusi vendégfogadó önfoglalkoztató, akkor a minimálbért kapó munkavállalókkal azonos kedvezményben részesül. A kedvezmény feletti árbevétel esetén a falusi vendéglátók is adóznak. Jellemző rájuk, hogy általában tőkeszegények, de önfoglalkoztatók, hiszen nem kérnek munkanélküli segélyt, s annyi jövedelmet termelnek, amiből a családot el tudják tartani.

Mindezek után jó lenne tudni, hogy melyek azok az előnyök, amelyek ennek a kedvezménynek az eltörlésével nyer az állam. Mert elképzelhető, hogy a többletbevételből a munka nélkül maradt családokra költene az állam.