Csontvázak a gázvezeték nyomvonalán

Nem régészeti munkálatokat végeztek, hanem gázvezetéket építettek a hajdúsági város közelében, amikor ásni kezdték a földet. Ekkor mintegy 25 kilométeres területen – számos lelőhelyen – harminc sírt és egy épségben maradt házat találtak a debreceni Déri Múzeum régészei. A tavaly ősz óta tartó ásatások során – a nyolc feltárt lelőhely egyikén – a szakemberek avar kori temetőt tártak fel.

Az egyik sírban női csontváz látható, s a vizsgálatok alapján számos jel arra utal, hogy az 1200 éves sírt több évszázaddal ezelőtt kifosztották. Ennek egyik bizonyítéka, hogy a csontokat nem anatómiai rendben találták meg a régészek, a nő bordái, csigolyái, medencecsontja össze-vissza hevernek.

A lelőhelyen nem csak csontvázak kerültek elő, hanem egy szinte teljesen épen maradt bronzkori ház is. Ebből kiválóan lehet következtetni a háromezer évvel ezelőtt élt emberek szokásaira és életmódjára. A régészek szerint a Hajdúság területén a bronzkorban itt lakó emberek állattartással és növénytermesztéssel foglalkoztak. Az említett leletek mellett számos edénytöredékek, és állatcsontok is előkerültek.

A ritkaságnak számító feltárásokat továbbra is a korábban tervezett gázvezeték útvonalán, Tiszavasvári és Polgár között végzik. A vezeték lefektetése előtt az ilyenkor szokásos biztonsági szemle során találtak a régészek a több ezer éves leletekre. A gázvezetéket május végére szeretnék végleg lefektetni, ami azt jelenti, hogy erre az időre a régészeti munkálatokat is be kell fejezni.