Hogyan mentsünk meg egy falut?

Hallhattunk már rábaközi akciókról: Jobaházán négy bérlakásnak köszönhetően tizennégy gyerek került a községbe, Rábacsécsényben pedig két szolgálati lakást újítottak fel. A kistelepülések pártolót is találhatnak maguknak: így lelt Gönyü Hernádi Juditra, Pér pedig műrepülő bajnokunkra, Veres Zoltánra.

A legtöbb település ugyanakkor nem az ismertség megszerzéséért vagy a turistákért küzd, hanem a túlélésért. Dénesfának úgy tűnik jók az esélyei: bár húsz év alatt száz fővel csökkent lakosainak száma, a jelenleg 428 fős falu reális célokat valósít meg nap mint nap. Télen a hulladékfával fűtésnek köszönhetően több, mint egymilliót spóroltak, nagycsalád lakik a plébánián, legutóbb pedig a tűzoltókocsit adták el interneten keresztül Nigériába.

– Szerintem annyi a titok, hogy a feladatokat mindig időben vesszük észre. Mondok egy példát: 2002 novemberében meghirdettük, hogy létrehozunk egy közösségi teret internetlehetőséggel. Karácsonyra ezt három számítógéppel meg is valósítottuk – majd három évre rá jött a kormányzat az e-pontokkal. Mosolyogtunk rajta – avat be Kovács Lajos polgármester. Pár milliót minden évben sikerül megspórolnia az önkormányzatnak. – Vettünk öt hektár termőföldet: magunk műveljük, de a terményt eladjuk róla úgy, hogy a vevőnek kell betakarítania. Falugondnoki buszunk is kettő van: mivel tavaly nyertünk újat, így a régit most eladjuk. A volt állami kavicsbányát is továbbadjuk kétmillióért: mivel a környezetét rendbetettük érték maradt, és most a horgászegyesület igényt nyújtott be rá. A helyi adóinkkal is szabadon gazdálkodhatunk, ráadásul a nagycsaládoknak bérbe adott családi házakból is lassacskán jönnek vissza a forintok.

– Jól csinálják, hadd csinálják! – kommentálja a testület munkáját az éppen rotálásból hazafelé tartó Takács Béla. – A tűzoltóautó úgyis ajándék volt. Ajándék lónak meg ugye, ne nézd a fogát!

Mivel a falu munkahely-gondokkal nem küzd – a helyi Cziráky kastélyban húszan, a GyESev-nél és az önkormányzatnál tízen-tízen, helyi vállalkozónál hárman-négyen, Répcelakon is jó páran dolgoznak –, inkább az alacsony bérezésű lehetőségeket kell kompenzálniuk.

– Ahol tudjuk, hogy a férjnek itt, vagy szomszéd faluban van munkája, de a család még százezer forintot sem tud félretenni, hogy szocpolt igénybe vehetnének, ott próbálunk segíteni. Így a gyerekek is maradnak, az óvoda is – fejtegeti a polgármester.

– Mi Csánigról jöttünk vissza – meséli Németh Lászlóné, aki három gyermeke után gyeten van otthon. – Először a plébániát kaptuk meg, havi harmincezres bérletért, így végül sikerült 2007-ben megvásárolnunk ezt a házat – mutatja otthonukat.

– Most Szombathelyről várunk két ovist – újságolja Bándoli Józsefné, vagyis Kató óvó néni. – Az óvoda 25 férőhelyes, de ha mindent összeszámolok, lehet, hogy 30-ra is felfejlődünk.

Az igazsághoz hozzá tartozik, hogy Gyóró anyagilag nem bírt saját hat gyerekével, Dénesfa pedig ajánlatot tett, hogy áthordják a kicsiket. A most beköltözőknek még bútort és ruhát is gyűjtenek a falutévé segítségével.

– Tudja, nem az számít, hogy mi van kiírva a falra, hanem, hogy hogyan működnek a dolgok – foglalja össze a lényeget Kovács Lajos polgármester.