Húshagyó kedvünk nem változik

Éder Tamás, a Magyar Húsiparosok Szövetségének elnöke szinte semmi jó hírrel nem tudott szolgálni. Prognózisa, hogy a csökkenő kereslet, illetve az élő sertés árának emelkedése miatt 5-10 százalékkal csökkenhet az idén a húsipar termelése. Az előzményekhez csupa szomorú adatokat közölt a szakember. Egy év alatt 13 százalékkal apadt a sertésállomány, és majdnem ilyen mértékben esett vissza a vágások száma. Mindez összefügg azzal, hogy 20 százalékkal emelkedett a vágósertés ára, amit tulajdonképpen a nagy külföldi, főleg romániai kereslet váltott ki. Ennek egyik következménye, hogy a sertés nem feldolgozva, hanem élve hagyja el az országot, másrészt a drágább alapanyag megnöveli a húsipari vállalatok önköltségét. Ezek a folyamatok is közrejátszanak abban, hogy tavaly 24 százalékkal több sertéshúst hoztak be, ami odavezetett, hogy az import mennyisége nagyobb, mint az exporté.

Ezért a húsipari ágazat (beleértve a baromfit, a szarvasmarhát is) tíz százalékkal kisebb árbevételt ért el, és több mint négymilliárd forint vesztességgel zárta az évet. Pedig közben a hús fogyasztói ára 15 százalékkal emelkedett, ami nem járt együtt a kereslet csökkenésével. Az egy főre eső éves fogyasztásunk továbbra is 57 kilogramm körül alakul, amiből szépen kiveszi a részét a feketegazdaság is. Éder Tamás szerint a húsfeldolgozók a gazdasági válság miatt jelentős finanszírozási gondokkal küszködnek, és nem tenne jót nekik, ha növekedne az áfa mértéke, ugyanis tovább nőhetne az illegális feldolgozók száma.

Őket próbálják kiszűrni a pár éve tartó célellenőrzéseken, és mindig lebukik valaki, mondta Süth Miklós országos főállatorvos, az agrártárca szakállamtitkára. Húsvét előtt a Kikelet névre hallgató hadműveleten próbálják megvédeni az élelmiszerbiztonságot, s ebben a munkában segíthetnek maguk a fogyasztók is, ha felhívják a hatóság figyelmét a rendellenességekre. Idén különös figyelmet szentelnek a beszerzési források ellenőrzésére, ezzel is a feketegazdaság visszaszorítása a céljuk. Süth Miklós szerint a mostani gazdasági válságban a magyar élelmiszeriparnak és mezőgazdaságnak bizonyítania kell, hiszen minden adottságunk megvan ahhoz, hogy Európa éléskamrája lehessünk. Részleteket még nem tudott mondani, hogy miként érjük ezt el, viszont azt elárulta: már készül a minisztériumban a válságstratégia.

És hogy milyen sonkát válaszszunk a húsvéti asztalra? Nem biztos, hogy a nagy áruházláncok akciós ajánlataira kell utaznunk, hiszen az olcsó ár mögött silány minőség lakozik. Zsarnóczay Gabriella, az Országos Húsipari Kutatóintézet igazgatója olyan gyorspácolási technológiákról is beszámolt, amikor a páclét beinjektálják a húsba, sőt füstoldatot is a sonkába permeteznek. Ha olcsó a gyorspácolt, főtt sonka, akkor a címkén található összetevők listáját érdemes elolvasni, mert olyan „nyalánkságokat” is találhatunk köztük, mint a szója, a bőrke, a burgonyakeményítő, antioxidánsok, ízfokozók, aromaanyagok, stabilizátor. Ezekben a sonkákban a hozzáadott anyagok ízeit érezzük, és elmarad az az élmény, melyet egy sóban érlelt, hagyományosan füstölt parasztsonka nyújt. Igaz, ez utóbbi kilója nem 600-800 forintba, hanem több mint kétezer forintba kerül.