Már bennünk van az influenza?

A közhiedelem szerint a több kontinensre is kiterjedő járványok a betegség behurcolásával alakulnak ki, vagyis a vírusok a „gazdáikkal” utazva terjednek el a világban. Ezt az elméletet ma már egyre több kutató vitatja. A vírus rohamos terjedése, az egymástól távol eső, elszigetelt helyeken egyazon vírusmutációk egy időben történő felbukkanása szerintük inkább arra enged következtetni, hogy az influenza vírus nem „bejön”az országokba, hanem már ott van - olvashatjuk a tenyek-tevhitek.hu honlapon.

Robert Edgar Hope-Simpson angol orvos szerint a kórokozó a járvány után módosult formában, egyfajta látens vírusként továbbra is jelen van a szervezetben, hogy aztán bizonyos ingerek hatására aktiválódjon. Ekkor a vírushordozó már nem betegszik meg tőle, de fertőző lesz. Az új mutánsok egyidejű megjelenésére a doktor szerint az a magyarázat, hogy az elrejtőző vírusokból nem véletlenszerűen alakul ki a következő évi, hanem az egyes mutációk kialakulásának megvan a maga rendje.

Maurice R. Hilleman, a Merck gyógyszercég kutatója arra a következtetésre jutott, hogy egy-egy mutáns pontosan 68 évenként bukkan fel újra. Az egy nemzedéknyi idő biztosítja a vírus számára, hogy a megszűnjön az immunitás az adott mutáció ellen, vagyis a vírus akkor veti be egy-egy változatát, amikor az emberiség nagy részének már nincs védettsége ellene.

Ez az elmélet még egy fogas kérdésre képes magyarázatot adni, mégpedig arra, hogy hova tűnik el a vírus, és honnan kerül elő újra egy-egy járvány kiváltásához? Egyáltalán mért csak télen tombol az influenza? 

A korábbi elképzelések szerint a járványok kialakulását részben a hideg okozza, mert a kiszáradásra és UV sugárzásra érzékeny vírus számára hideg időjárás védelmet jelent, így az a szervezetből kikerülve sokáig fertőzőképes marad. Ennek az elméletnek némileg ellentmond, hogy az influenza vírus nem csak a kontinentális éghajlaton jellemző, hanem a trópusokon is megjelenik az esős évszakok során, ahol hidegről végtére is nemigen beszélhetünk. Másrészt felfedezték, hogy az influenza fertőzésre nyáron nem, vagy csak nagyon kis mértékben reagáltak azok, akiket a kutatók szándékosan próbáltak megfertőzni a vírussal. Ezek a tények arra engednek következtetni, hogy az influenza szezonalitásának oka magában az emberben van, s hogy az valamilyen módon összefügg a napsütéssel.

John Jacob Cannell orvos és munkatársai úgy vélik, hogy a megbetegedéseket a szervezet lecsökkent D vitamin szintje okozhatja. A téli időszakban a napsütés hiánya miatt a szervezetünk nem termel kellő mennyiségű D vitamin-t, ami pedig fontos szerepet játszik számos betegség megelőzésében.