Ilyen állapotban van a kórházba került Dévényi Tibor
origo.hu
A nyári hőségben a baktériumok is gyorsabban szaporodnak, ezért többször fordul elő ételmérgezés. A Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal ezért az tanácsolja: a nyári hónapokban fokozottan ügyeljünk rá, hogy hol vásárolunk, hogyan szállítjuk és tároljuk az élelmiszereket.
Kép:
Ételmérgezést az élelmiszerben levő baktériumok, vírusok és méreganyagok okoznak. Leggyakoribb tünetei a hányinger, hányás, hasmenés, hasi görcsök, általános rosszullét, esetenként láz. De ritka esetekben akár eszméletvesztést, kettős látás, nyálfolyást, izombénulást és tudatzavart is előidézhet a fertőzött vagy mérgezett élelmiszer.
A tünetek általában az étel elfogyasztását követő fél órától 48 óráig jelentkeznek, de néha akár egy hét is eltelhet addig. Ilyenkor nagyon nehéz kinyomozni a betegség okozóját. Az ételmérgezés gyanúja általában akkor merül fel, ha az azonos ételt fogyasztó emberek közül nagyjából azonos időben többen is hasonló tünetekkel betegszenek meg. Gyanakodni lehet akkor is, ha az étel fogyasztásakor szokatlan ízű, szagú, jellegű volt – bár a mérgezéses esetek többségében az ételen semmilyen elváltozás nem látszik, az ízén sem érezhető. A gombafogyasztás utáni hányás, hasmenés, esetleg tudatzavar azonban mindig gyanús és azonnal orvoshoz kell fordulni!
Az ételmérgezés szempontjából a legveszélyesebbek azok a tojást, valamint húst tartalmazó ételek, amelyek egyáltalán nem, vagy nem eléggé vannak átsütve, átfőzve. Ilyenek a tojáskrémes, tojáshabos sütemények, madártej, tojásos galuska, vagdalt hús, hamburger, tatár beefsteak, rakott és töltött ételek, majonézes saláták, a nagy-darabban, egyben sütött húsok. Veszélyesek lehetnek az ételmaradékok is, ha nem forrósítjuk át kellőképpen fogyasztás előtt.
A közhiedelemmel ellentétben a legtöbb ételmérgezés nem a vendéglátóhelyeken, hanem a háztartásokban történik. Ezért nem árt, ha betartunk néhány alapvető szabályt.
Ha betegek vagyunk – elsősorban hasmenés, hányás, láz tüneteivel, bőrgyulladással –, ne készítsünk ételt, a betegségek jelentős része ugyanis az élelmiszerrel terjed. Fontos a gyakori kézmosás, a nyersanyagok megfelelő elkülönítése, mert a baktériumok könnyen átkerülhetnek a szennyezett termékekről – a nyers húsokról, tisztítatlan zöldségekről – a fogyasztásra kész élelmiszerekre. Ahhoz, hogy a baktériumok, vírusok nagy része elpusztuljon, az étel belsejének el kell érnie a 70-75 C fokot. A főtt étel elkészülte után 2-3 óráig tekinthető veszélytelennek, három órán túl történő fogyasztás esetén újra át kell forrósítani. A megfelelő tároláshoz a hűtőszekrények hőfoka 50 C-fok körül kell, hogy legyen.
Ha mégis megbetegednénk az élelmiszertől, az enyhe hasmenéses tünetek általában egy-két nap alatt maguktól elmúlnak. Gyógyszer szedése nem szükséges, azonban a folyadékpótlásról gondoskodni kell. Súlyosabb tünetek – hányás, láz, gyakori, vagy véres hasmenés – esetén viszont feltétlenül orvoshoz kell fordulni. Enyhe tünetek esetén is érdemes felkeresni a háziorvost, hiszen az egyedi megbetegedés része lehet egy kiterjedt járványnak, vagy tömeges ételfertőzésnek. – javasolja a Magyar élelmiszer-biztonsági Hivatal.
origo.hu
borsonline.hu
life.hu
hirtv.hu
haon.hu
origo.hu
mindmegette.hu
vg.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu