A tanyák védelmében

A határozattervezetet még a múlt év novemberében a Magyarországi Tanyákon Élők Egyesülete fogalmazta meg. Végül ez év májusában négy párt képviselőinek támogatásával került a parlament elé, amely egyhangú szavazással elfogadta azt.

A határozat kimondja: a tanya – mint hagyományos gazdálkodási, települési és létforma – a magyar társadalmi, településszerkezeti és gazdaságtörténeti örökség több évszázados múltra visszatekintő része.

Sajátos társadalom-földrajzi, építészeti, nyelvi, néprajzi és tájképi sajátosságai révén a tanyás településrendszer a magyar nemzeti örökség, ezzel együtt pedig az európai örökség része. A tanyák igazodnak természetföldrajzi adottságainkhoz, az itt élő generációk nemzedékről nemzedékre adják át hazai termesztési-tenyésztési hagyományainkat, a gazdálkodásban megszerzett és felhalmozott tudásanyagot, őrzik tájfajtáinkat és őshonos állatfajtáinkat, ezzel a biológiai sokszínűséget, hozzájárulnak a magyar táj fenntartható használatához és a heterogén termelési kultúra fenntartásához.

A tanyák és tanyás térségek védelme és fejlesztése, a tanyavilágban meglévő nemzeti értékeink megőrzése, valamint az itt élők iránti társadalmi szolidaritás kifejezése érdekében a Magyar Országgyűlés:

– Kinyilvánítja, hogy a tanya, a tanyás településrendszer és gazdálkodási forma a magyar nemzeti örökség része, amelynek fennmaradása, új életre keltése és fejlesztése nemzeti érdek.

– Felkéri a kormányt, hogy az eddigi kutatások eredményeire támaszkodva a hazai tanyák és tanyás térségek helyzetéről, legfontosabb problémáiról és a megoldásuk érdekében tett kormányzati lépésekről 2009. szeptember 15-ig készítsen átfogó jelentést és azt nyújtsa be az Országgyűlésnek.

– Felkéri a kormányt, hogy – összhangban ezzel a jelentéssel, annak megállapításaira építve – 2009. november 30-ig készítsen a különböző szakpolitikákat egységbe foglaló, átfogó cselekvési tervet a tanyák és tanyás térségek megőrzésére és fejlesztésére, különös tekintettel a legfontosabb feladatokra és fejlesztési irányokra, a megvalósításukhoz szükséges intézkedésekre és támogatási lehetőségekre, továbbá azok összehangolására.

– Felkéri a kormányt, hogy – a határozat hatálybalépésének időpontjától (azaz 2009. május 27-től) számítva – kétévenként számoljon be az Országgyűlésnek az előző pontban rögzített cselekvési terv megvalósításáról.

A magyar tanyavilágban félévszázaddal ezelőtt még több mint egymillió ember élt. Bár az elmúlt évtizedekben az életlehetőségek egyre romlottak, még ma is több mint kétszázezren laknak tanyán, s a felmérések szerint négy emberből három maradni is akar. Vannak olyanok is, akik napjainkban költöznek tanyára. A most elfogadott határozat elősegítheti mindannyiuk boldogulását.