Borulátó fiatalok

Borúlátóak a fiatalok a jövőt illetően – derül ki a Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet jelentéséből. Az intézet rendszeresen szondázza a fiatalok helyzetét és véleményét annak megállapításához, hogy a rendszerváltás óta eltelt két évtizedben kialakult új rendszer milyen esélyeket nyújt, s milyen korlátokat állít a felnövekvő korosztályok elé a társadalmi felkészülés, az önállóvá válás, a társadalmi beleszólás, a pályakezdés és a karrierlehetőségek területén.

A 2008-as eredményekből minden korábbinál pesszimistább jövőkép rajzolódik ki. A legdrasztikusabb változás a fiatalok társadalmi közérzetésben, a gazdasági helyzet megítélésében és a politikai kérdésekhez való viszonyukban érhető tetten.

A megkérdezett fiatalok 84 százaléka szerint az elmúlt 10 év alatt romlott a gazdasági helyzet, 13 százalékuk szerint változatlan maradt, s mindössze 3 százalékuk szerint javult. Dominánsan negatív megítélés övezi az emberek életszínvonalát is. A választ adó 15–29 évesek 80 százalékának az a véleménye, hogy az elmúlt 10 évben kedvezőtlen irányban változott az életszínvonal, míg javulásról mindössze 4 százalékuk számolt be. A korábbi évekhez hasonlóan a „személyes helyzet” megítélése valamivel kedvezőbb, mint az általános. De míg 4 éve a fiatalok egynegyede határozott javulást érzett, most csak 7 százaléknyian vannak, akik ilyenről számoltak be. A családi helyzetet negatívan megítélők aránya egyharmadról 62 százalékra növekedett.

A kutatók a Kádár-rendszer megítélésére is kíváncsiak voltak, annak ellenére, hogy a vizsgált 15–29 éves korosztály tagjainak nincs, vagy csak alig-alig van személyes élménye erről. Az eredmények figyelemreméltóak: a válaszoló  fiataloknak alig több mint fele (51 százaléka) véli úgy, hogy a mai rendszer jobb az előzőnél. A válaszokból kiderül, hogy a Kádár-korszak többszörös kompromisszumokra épülő, de viszonylagos szociális biztonságot nyújtó karaktere maradt meg leginkább a társadalom kollektív emlékezetében. A megélhetéssel, a létbiztonsággal kapcsolatos kérdések esetében egyértelmű a Kádár-éra előnye, míg a szórakozási, oktatási helyzetet tekintve inkább a mostani rendszerrel szimpatizálnak.

A fiatalok politikai rendszerekhez való viszonyának vizsgálata ennél is sokatmondóbb: a 15–29 évesek 14 százaléka szerint bizonyos körülmények között egy diktatúra jobb, mint a demokrácia, további csaknem egyharmaduk számára pedig gyakorlatilag lényegtelen, hogy demokratikus vagy diktatórikus körülmények között él-e, 14 százalékuk nem tudott dönteni.

A rendszer-szkeptikus válaszok elsősorban az alacsonyabb iskolázottságú szülők gyermekeinél, a községben lakóknál, valamint a legfeljebb szakiskolát végzetteknél mutathatók ki. Az iskolázottabb szülők gyermekei, a diplomások, valamint a fővárosban élők válaszai szélsőségesebbek. Ők a diktatúrát bizonyos körülmények között inkább pártolók, de demokráciát a legjobb politikai rendszernek gondolók között is többségben vannak.