Évtizedek a pohár fenekén

A sör, amit régen eszünkbe se jutott volna üzleti vacsorán rendelni, mára létjogosultságot vívott ki a hivatalos megbeszéléseken. A fiatalok körében is jelentős változás történt: az egyetemisták borklubokat hoznak létre, a fiatal hölgyek pedig pálinkás masszázsra járnak és minőségi égetett szeszt szürcsölnek a testi felfrissülés után.

– A 20-30 éves korosztály nagyon érdeklődő – magyarázza Magyar Dezső, a patinás, 1863-ban alapított és nemrég megújult soproni Lővér-pince egyik vezetője. – A fiatalok felismerték, hogy a bor nemes, izgalmas dolog, és azt is, hogy az általános kultúrához ma már a borismeret is hozzátartozik. – Magyar Dezső szerint, ha valamiben, akkor a borkultúránkban igazi rendszerváltás történt. A borászok az elmúlt húsz év során egy semmitmondó, alkoholos lét formáltak nemes itallá.

És a változás minden kulturális réteget áthatott. A Belga nevű zenekar arról énekel például, hogyan fogyasszunk minőségi borokat.

Az alkoholfogyasztásnak egyébként íve, evolúciója van: ahogy idősödik az ember, egyre érleltebb, ódonabb italokat fogyaszt. Ezért különösen fontos, hogy a fiatalok hogyan és mi által ismerik meg az alkoholok kultúráját. Annak pedig különösen örülhetünk, hogy a vörösbor kólával már nem divat.

Ehhez hasonló módon változott meg a pálinka élete is. Mert bár régen a magyar mindennapok része volt a pálinkafogyasztás – ennek emlékét őrzi a boldogasszony-pálinka, az aratópálinka neve vagy a napszámhoz hozzátartozó „Pálinkás jó reggelt!”-köszöntés is –, 1945 óta ezen italnak csökkent a szerepe. Amely időben ugyanis az olcsó borral mulatott a magyar, a pálinka minőségének sem kellett sokban különböznie a borétól. Aztán az 1990-es évek végén Barabás Attila, a most 125 éves Győri Likőrgyár Rt. vezérigazgatója, valamint néhány társa a pálinka pártjára állt.

– A rövidital fogyasztásában 4-5 évente változnak a divatok – magyarázza Barabás Attila. – Most a pálinka van divatban. A fiatalok is szívesen isszák, mert felismerik a tiszta gyümölcs minőségét. Megtapasztalják, milyen is az, amikor 1 liter pálinkához 15 kg gyümölcsöt használ a készítő. Jó látni azt is, amikor egy idős vendég kóstolja meg a pálinkát, és felismeri, ez az a régi, eltűnt ital, amit még az ő apja is ivott, s örömmel figyeli a mellette kortyoló fiatalt, aki végre megismerheti az igazi nedűt.