Naprakész tetőcserép

A családi vállalkozó Tóth házaspár házán is napelemes tetőcserepek lesznek sík napelemtáblák helyett. Az „igény” akkor fogalmazódott meg, amikor a villanyszámláktól Tóthné Ibolyát a guta kerülgette, mire férje, a 44 éves elektronikai szakember leült és tervezni kezdett. Valami újat akart, mert a hagyományos napelemek igazából neki nem tetszettek. Az eddigi sík napelemes rendszerek környezetkímélők ugyan, de felhasználási területük korlátozott – a férfi pedig a műemléki épületekre, barokk kastélyokra, gótikus templomokra, kínai pagodákra is gondolt: ezekre sose tennének ilyeneket, noha áramfogyasztása ezeknek is van.

– Két éve így született meg a napelemes tetőcserép – mondta Tóth Miklós –, ami valójában egy egyedileg tervezett, cserép formájú alaptest, beépített napelemcellákkal. Beadtam a szabadalmi hivatalba, ott utánanéztek, és kiderült, ilyen sehol a világon nem létezik, ezért levédettem. Mindenki csak csodálkozott, hogy ez mekkora ötlet, mégsem jutott eddig senkinek eszébe. Ez egy olyan napelemes tetőfedő, ami kicsivel drágább a hagyományosnál, de bármilyen tetőhöz, környezethez illeszkedik a formája, mérete, színei szerint. Méghozzá azért – folytatja –, mert a napelemes táblákkal szemben a cserepekbe sok minden eleve beépül, anyaga miatt súlya csak annak harmada, nem terheli a tartószerkezetet. Annyit, úgy és oda rakhatunk belőle, amennyire igény és pénz van. Mivel a cserepek összekapcsolódnak, áramtermelő teljesítményük összeadódik. A rendszer bővíthető és cserélhető. Ha egy közülük meghibásodik, az éle világítani kezd, ami azért hasznos, mert bizony nem mindegy, hogy csak egy cserepet vagy pedig egy egész napelemtáblát kell kicserélni!

Tóth Miklós bízik a sikerben, mert azt tapasztalta, hogy még a spórolós Svájcban, Németországban, Ausztriában is kevés családi házon van táblás napelem. És nem a 7-8 éves megtérülési ideje miatt, hanem mert sokan idegenkednek a látványától, műemléki épületeknél pedig nem is engedélyezik.

A harsányi gyártóüzem megépülésében a helyi önkormányzat egy képletes összegért eladott területtel, a Bükk-Makk LEADER vidékfejlesztési társulás pedig az idén januárban benyújtott uniós pályázattal segíti őket. Utóbbival 200 ezer eurót nyerhetnek – ha mégsem, marad a lízing- vagy hitellehetőség. A svájci, német, belga alapanyagokat euróért veszik, de a zömmel külföldre készülő termékért is euróban fizetnek. Üzemük is önellátó lesz villamos energiából, s a cserepeket automatizált gépsorok és robotok készítik, talán húsz emberre lesz szükségük. Az értékesítést kinti cégekre bízzák, s még az eladás jogából is tőkét kovácsolnak a további fejlesztéshez. Mert feltalálója szerint a honi pénztárcával is megfizethető találmány tökéletesítése olyan – havat olvasztó szálat is tervez a cserepekbe –, mint amikor egy mester gyémántot csiszol: szinte lehetetlen abbahagyni.