Interaktív tanárok

A kutatók figyeltek arra, hogy vidéki és fővárosi, valamint kezdő és gyakorlott pedagógusokat is megkérdezzenek a szokásaikról. A nemek eloszlása szerint – a pedagóguspálya valódi képének megfelelően – 72 % nő és 28 % férfi töltötte ki a kérdőíveket.

A tanárok közül mindössze 12 százalék oktat informatikát vagy számítástechnikai szaktárgyat, tehát a vizsgálat az általános pedagógusoknak a témához való hozzáállását szemlélteti leginkább.

A használatot illetően az internet viszi a prímet: az órákra történő felkészüléshez tíz pedagógusból kilenc több-kevesebb rendszerességgel az internetet veszi igénybe információgyűjtés céljából. Csaknem kétharmaduk a felkészülés 20-40 százalékában vagy annál is gyakrabban teszi ezt.

Háromnegyedük az órán prezentációk, képek, filmek bemutatására is használja a számítógépet, s csak alig több mint felük keres információt az óra alatt. Az online tesztek kitöltetése kullog a sor végén: az oktatók alig negyede él csak ezzel a lehetőséggel.

A tanítással eltöltött évek száma szerinti összehasonlítás érdekes eredményeket mutat. A legfeljebb 10 éve és a több mint 30 éve tanítók internethasználatában például nincs olyan jelentős eltérés, mint azt sokan feltételeznék – 33, illetve 21 százalékuk a tanórái csaknem felénél használja –, de a más jellegű számítógép- és internethasználat terén sem kiugróan nagy a különbség. A fiatalabbak természetesen gyakrabban veszik igénybe e lehetőségeket, de az idősebb kollégáik is használják a világhálót, ha szükséges.

Meglepő eredményt hozott a fővárosi kontra vidéki intézmények pedagógusainak felhasználói szokásait vizsgáló kérdés. Míg a vidéken élők mindössze 8 százaléka nem használ egyáltalán internetet, a budapestiek esetében ez az arány kétszer ekkora. Hasonló a helyzet az órai vetítések, multimédiás bemutatók használatában, s a prezentációk, képek, animációk, filmek készítésében is a budapesti tanárok vannak hátrányban.

Határozott fejlődés mutatható ki 2005 és 2009 között a számítógép, az internet és az e-mail használatának terén. A pedagógusok közül például négy éve csak 63, ma már 84 százalékuk használ rendszeresen számítógépet; 51, illetve 78 százalékuk használja az internetet; 52 százalékról 73-ra növekedett azok száma, akik rendszeresen kommunikálnak elektronikus levélben.

Átlagban tehát mintegy harmadával-felével több magyarországi tanár él a számítástechnika és a világháló adta lehetőségekkel mint négy évvel ezelőtt. A számítógépet döntő többségben a tanítás során is használják, s ez mindenképpen biztató a jövőre nézve.

Forrás: Interaktív Oktatástechnika Portál