Nyílik az aggófű

Kaszálók, déli domboldalak, homokos, szikes talajú rétek, tölgyerdők erőteljes növekedésű, mutatós növénye. Közeli rokonától, a réti aggófűtől, amely elsősorban réteken és erdőszéleken nő, csak a szakértő szem tudja megkülönböztetni

Hírek, információkValló László2009. 08. 04. kedd2009. 08. 04.
Nyílik az aggófű

A közönséges aggófű pontos neve: jakabnapi aggófű. Nem véletlenül, ugyanis rendszerint Jakab napján (július 25-én) virágzik ki először, és nyitja folyamatosan virágait egészen októberig. Az aggófű név pedig onnan származik, hogy az elvirágzott növény fehér szőrű termése (amely egy ideig még a vadvirágon marad) az aggok ősz hajára emlékeztet.

Az aggófű erőteljes növekedésű, fölálló szárú, 30-80 centiméter magas évelő. Sárga fészekvirágzatai lapos bogernyőt alkotnak. Termése rövid bóbitájú kaszat.

A jakabnapi aggófű Európa és Nyugat-Ázsia szárazabb vidékein honos, hazánkban gyakori. A főleg hegyvidéki erdőkben előforduló változata a nedvességigényesebb, másfél méterre is megnövő berki aggófű.

 

Ezek is érdekelhetnek