Mégis segít a munka

A háromezer lakosú Abaújszántó régóta fontolgatta, hogy megpályázza a Szociális és Munkaügyi Minisztérium szociális földprogramját. A kisvárosban a munkanélküliek aránya közel tíz százalék, ráadásul föld is van. A pályázati kiírásnak hibátlanul megfeleltek, csak hát bizonyos hangok miatt – például a „hátrányos helyzetűek” majd megeszik a vetőburgonyát, levágják a csirkét – a testület aggályoskodott. Idén mégis belevágtak, s első körben majd másfél millió forintot nyertek zöldségtermesztésre és baromfitartásra. Az eredmény felülmúlta a várakozásukat. Madár György polgármester szerint már a kezdésre annyian jöttek, hogy egy helyett négy hektár földet osztottak szét 75 családnak, s aki morgott, hogy ő ugyan nem túr földet, annak rögtön „lestoppolták” a parcelláját.

– A családok egy része csirkét vállalt, s a 16 előnevelt baromfihoz egy zsák tápot kapott. Mások földet, amihez különböző vetőmagok jártak. És volt, aki mindkettőbe belevágott – mondja a polgármester. – A többség betartotta az előírásokat, például csirkét csak három hónap után vághattak. S akinek elgazosodott a földje, az kifizette a kényszerkaszálást, plusz megbüntettük. Erre azonban szerencsére alig akadt példa.

A Budai család csirkéiből nyárra szorgos tojók, hetyke kakasok lettek. A 16-ból mostanra hét tyúk, három kakas maradt, hat kakast levágtak, meséli Budainé. Igényeltek földet is. A tarka házi baromfik mellé aztán a helyi boltban nemrég saját pénzen újabb tápos csibéket vettek. Tizennyolc éves nagyfiát nem érdeklik a tollasok, ám a nyolcéves Bence és a tízéves Réka között szabályos versengés folyik, kinek melyik a kedvence. Rékáé Kenderbegy, Bencéé, aki nagy korában farmer akar lenni, Zsemlebegy. A szelíd baromfikat kézből etetik, begyűjtik a tojásokat, és sírnak, ha előkerül a konyhakés.

Horváth Tiborék udvarán bab szárad a ponyván. Az asszony büszkén mutat egy zsákot: micsoda krumpli meg rántani való patisszon van benne! Ők babot, krumplit, uborkát, tököt, leveszöldséget termesztettek. Főleg férje és két nagyobb lánya kapált, mert a hároméves kicsi mellől ő ritkábban tudott kimozdulni. Az aszály ellenére a príma önkormányzati földben annyi minden termett, hogy ez évben nem is kellett a piacon vásárolnia. Horváthék két hatszáz négyzetméteres parcellát is vállaltak, mert valaki visszamondta a magáét. A termést most vermelik, a zöldeket folyamatosan fogyasztották, illetve egy részüket lefagyasztották.

– A dolog kiállta a próbát! – summázza Madár György. – Jövőre több pénzre pályázunk, hogy még több baromfit, vetőmagot, a műveléshez gépeket is vehessünk. És volt tanulsága is. Mi sem a résztvevőktől, sem az elzárkózóktól nem vontuk meg a szociális segélyeket. Utóbbiak viszont a jövőben más elbírálásra számíthatnak, ha továbbra sem dolgoznak, amikor erre lenne lehetőségük.