Mi lesz veled, falusi turizmus?

A falusi szállásnyújtás esetében a kedvezmény határa 800 ezer forintnyi, az egyéb szolgáltatásoknál pedig 400 ezer forintnyi bevétel. Ezekből le kell vonni a költségeket, amelyek 30-60 százalékot tesznek ki. Ami marad, az lesz az adóalap. Ez szállásadással számolva 480-560 ezer, míg falusi vendégasztal esetén csupán 160 ezer forint. Természetesen az adómentes határt meghaladó bevétel után már adóznak ezek a magánemberek is, akik többsége nem vállalkozó. Az érintettek, köztük Csizmadia László, a FATOSZ elnöke szerint nem azzal a kérdéssel kellene foglalkozni, hogy mennyi lesz az állam e területről származó adóbevétele, hanem azzal, hogy hány vidéki embernek ad kiegészítő jövedelmet és segít abban, hogy helyben maradjon. Hogy ápolják hagyományaikat, rendbe tegyék falvaikat és munkálkodjanak azok arculatának vonzóvá tételén. Nem beszélve arról, hogy sokaknak ez az egyetlen lehetősége a kilábalásra, különösen az elmaradt térségekben.

Öröm volt látni, hogy az utóbbi években egyre jelentősebb szerepet kapott a belföldi turizmus fejlődésében a falusi vendéglátás: tavaly például tíz százalékkal több vendég érkezett, mint az előző évben. Ez köszönhető volt egyrészt az adókedvezménynek, másrészt az üdülési csekk széles körű elterjedésének. A kormány döntése azért sem érthető, mert a falusi turizmus fejlesztése szervesen kapcsolódik a vidékfejlesztéshez. A halmozottan hátrányos helyzetű térségekben ugyanis nem lehet eredményesebben munkahelyet teremteni, mint az önfoglalkoztató tevékenységnek számító falusi vendéglátással. Időközben sokan pályáztak az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programon belül falusi turizmus fejlesztésére – ők most csalódni fognak, s a kiírók szavahihetősége lenullázódik. Ugyanez vonatkozik a LEADER program pályázataira is. A vidéki vendéglátók és szolgáltatók ma még – kevés kivételtől eltekintve – tőkeszegények, de legalább önfoglalkoztatók, nem kérnek munkanélküli-segélyt. Különösen fontos kérdés ez most, amikor terjed a biogazdálkodás, a ház körüli állattartás és az élelmiszer-feldolgozás, amelyek mind a falusi turizmust erősítenék.