Vidám debreceni vereség Budapesten

A Loki első „hazai” – Budapesten, azaz Debrecentől 220 kilométerre rendezett – Bajnokok Ligája-találkozója amolyan legeslegújabb kori népvándorlást idézett elő az ország vas- és közútjain: piros-fehérbe öltözött, jókedvű, egymást idegenül is barátként ölelgető férfiak és nők tízezrei utaztak kedden délután a fővárosba, hogy együtt szurkolhassanak a DVSC-nek a Puskás Ferenc Stadionban. Az autópálya melletti benzinkutaknál és pihenőhelyeknél – akár hosszú esztendők után – olyanok találkoztak újra, akik azt hitték, sosem látják már a másikat.

Feltűnt a cívisváros talán legtekintélyesebb cégvezetője és gazdasági szakértője, aki a régi családmodell híve lehet, hiszen a párja mosta le a szélvédőt. Aztán sorjáztak az ügyész-, ügyvéd- és bírótársadalom jelesei s kevésbé jelesei. De jelen volt a teljes politikai elit úgyszintén. Hihetetlen, milyen gyorsan feledésbe merülnek ilyenkor az éles közgyűlési viták – s persze maga a „nép” is: piros-fehérben látta a világot, a tolókocsis fiatalembertől kezdve a mindenki által bűnözőként számon tartott „főkopaszon” át, az eddig csak a kifutók világa után érdeklődő, műkörmösen is valódi izgalmat keltő széplányig. Együtt volt mindenki, békében, barátságban. A rendkívül feltűnő számban felvonuló rendőröknek pedig csupán annyi dolguk akadt, hogy néha megigazítsák a szerelvényüket és unottan beszélgessenek a benzinkutasokkal.

Mire minden felpakolt sör elfogyott, már mindenki a Puskás Ferenc Stadion környékén sétált, este hét óra tájékán pedig az aréna környékén folytatódott az össznemzeti szeánsz. Akadt ott minden, ahogy egykoron mondták: szotyi, golyórágó, tibicsoki. Még Bécsből is jöttek három motorral, némi monarchisztikus benyomást keltve: a hatfős társaságból öten osztrákok voltak. A többség persze a magyar vidékről érkezve ült fel a patinás stadion lelátóira, hogy aztán 25 perccel a kezdés után csalódottan tekintsen végig a 42 ezres tömegen. Ekkor ugyanis már 3-0-ra vezetett a Lyon, s úgy tűnt, az eredmény miatti lehangoltság felülírja a meccset megelőző kellemes élményeket.

Nem így történt: a félidőben már inkább a humor dominált, a váratlanul összefutó, régi-régi ismerősök mosolyogva ölelgették egymást. Valaki véletlenül éppen az apósával volt kénytelen parolázni, s bár a vége 0-4 lett, a közönség megtapsolta a csapatot.

A hazaút sokaknak ma hajnali fél négyig tartott, az M3-ason az autólámpák ezrei harmonikus sort alkottak az éjszaka sötétjében. A megállóknál összefutó emberek fáradtan, de a meccset megelőző összetartozást nem feledve beszélgettek a gólokról. No meg arról, hogy miként utaznak el három hét múlva a Fiorentina elleni találkozóra...