Újabb milliárdos hitellehetőség

A kertészeti gazdálkodók szakmai szervezete, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeB) véleménye szerint mindez azért igen jelentős előrelépés, mert a termelői értékesítő szervezetek (TÉSZ-ek) a jelzett időponttól nemcsak a kereskedelmi bankokon keresztül juthatnak kölcsönhöz működésük finanszírozására. Mindez a FruitVeB szakértői szerint gyorsabbá, biztonságosabbá és hatékonyabbá teszi a zöldség és gyümölcstermelők finanszírozását.

Az idén várhatóan 5 milliárd forintos forgóeszköz-hitelhez juthatnak a TÉSZ-ek, akik ezt a hitelkonstrukciót előreláthatólag a következő két évben is, hasonló éves keretösszeggel igénybe vehetik működésük fenntartásához és fejlesztéséhez. A FruitVeB információi szerint a TÉSZ-ek eddig az idén rendelkezésre álló forgóeszköz-hitelkeretből összesen mintegy 10-15 százalékot igényeltek. A szakmaközi szervezet abban látja ennek okát, hogy a kereskedelemi bankokon keresztül nehézkes volt a kölcsönhöz való hozzájutás. A FruitVeB ezért kezdeményezte az agrárkormányzatnál, hogy járjanak közben a finanszírozási nehézségek enyhítése, a hitellehetőségekhez való hozzáférés megkönnyítése érdekében. Ennek eredményeként lehet közvetlenül az MFB-hez benyújtani a szóban forgó kölcsönigényeket.

A minisztérium az MFB-vel együttműködve négy agrárhitel-programot dolgozott ki és hirdetett meg. Ennek elemei a TÉSZ-eknek nyújtott kölcsönök mellett az agrárfejlesztési hitelprogram, az agrárforgóeszköz–hitelprogram és a gabona–hitelprogram. Ezeken keresztül közel 60 milliárd forint összegű hitel áll az igénylők rendelkezésére, akiknek ráadásul egyszerűsített feltételekkel kell szembenézniük.

A FruitVeBnél úgy vélekednek, hogy a TÉSZ-eket is komoly erőpróba elé állítja a jelenlegi gazdasági válság, de az eddigi befektetések és eredmények miatt mindenképpen folytatni kell a munkát. Az elmúlt 4-5 évben ugyanis – a termelők megszervezésén felül – több milliárd forintos infrastruktúra-fejlesztéseket hajtottak végre, például logisztikai központokat, hűtőházakat építettek, általában jelentős kölcsönök felvételével. Ezért a szakmaközi szervezet továbbra is várja az agrárkormányzat és az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program további támogatását, hogy a magyar zöldség-gyümölcs ágazat lehetőségeit maximálisan kihasználhassa a hazai és a többi uniós tagállam piacain. Mindemellett a TÉSZ-ek tevékenységének ösztönzése azért is szükséges, – teszik hozzá a szakemberek – mert a termelői tevékenységet koncentráló szervezetek hathatósan segíthetik a munkahelyteremtést az ágazatban, és hozzájárulnak a még mindig fellelhető feketegazdaság visszaszorításához, felszámolásához.

Hazánkban a TÉSZ-ek aktív tevékenysége néhány éve kezdődött meg. Ezt követően a termelői értékesítő szervezetek a zöldség-gyümölcs ágazat éves, mintegy 350 milliárd forintos árbevételének – a tagi árbevétel alapján számítva – 20 százalékát adják. Ezt az arányt rövid időn belül meg lehetne duplázni, mindehhez azonban a TÉSZ-ek működésének biztonságos finanszírozására van szükség. A TÉSZ-ek tevékenysége ugyanis lehetővé teszi, hogy a zöldséget és gyümölcsöt termelő gazdálkodók áruik értékesítése során tényleges partnerei legyenek a tőlük nagy tételben vásárló áruházláncoknak, nagykereskedőknek. Ezért is támogatja a termelői összefogás e formáját az Európai Unió mint kívánatos, átlátható és fenntartható működési formát a zöldség-gyümölcs ágazatban.