Ividő

Az Ividő egy csupán szórványosan előforduló, de létező női nevünk. Én magam – egy ritka keresztnevek beküldésére buzdító televíziós felhívásom nyomán – először éppen ötven évvel ezelőtt találkoztam vele, s mivel szép hangzású, költői ihletésű névnek éreztem, engedve a bennem már akkor is meglevő nyelvészi kíváncsiságnak igyekeztem keletkezését, történetét is kideríteni.

HobbiGrétsy László2010. 06. 11. péntek2010. 06. 11.
Ividő

Ez sikerült is, de nem annyira nekem, mint inkább egy már nem élő, jeles névkutató kollégámnak, Mikesy Sándornak, aki a névre a figyelmet felhívó cikkem nyomán fényt derített az Ividő eredetére.

Ezt a nevet voltaképpen a nagy mesemondónak, Jókai Mórnak köszönhetjük. Az ő Bálványosvár című, 1883-ban megjelent magyar mitológiai regényében szerepel az Ividő névforma. A regényben szereplő Ividő egy szép, szelíd, szöghajú jobbágylány volt, akit földesura – nyolcadmagával – arra akart kényszeríteni, hogy aranyos szekerét meztelenül húzza. A megszégyenítéstől azonban mind őt, mind társnőit megmentette egy jóságos isten, aki a lányokat fehér hattyúvá változtatta, s attól fogva ott úszkáltak a gonosz főúr elsüllyedt kastélya helyén támadt tó vizén.

Jókai azonban nem maga alkotta meg az Ividő nevet, hanem csupán ráakadt Orbán Balázsnak, a jeles néprajzi írónak A Székelyföld leírása című, 1868–73-ban megjelent hatkötetes művében, s abból vette át és használta fel az említett regényben, majd később egy színművében is. Csakhogy a kutatás azóta kiderítette, hogy az Orbán Balázs munkájában található név valójában egy köznévi szókapcsolat: jó idő. A szerző a Székelyföldről szóló említett munkájában arról ír, hogy a Marosszékhez tartozó Mezőbánd az Ividő pataka völgyében fekszik, csakhogy tévesen olvasta el a patak nevét. Más, korábbi adatokból kiderül, hogy az valójában Jóidő pataka – ahogy erre az elnevezésre rá is bukkanunk Imreh Barnának Mezőbánd helynevei című munkájában –, csupán az történt, hogy Orbán Balázs az egykori Joidő o-ját tévedésből v-nek olvasta, s az így benne látott Jvidő alakból az Ividő formát következtette ki. Téves olvasata nyomán Erdélyben családnévként is kimutatható az Ividő név, Jókai „besegítésével”, vagyis a félreolvasott forma népszerűsítésével pedig, íme, keresztnév is született belőle. Mikesy Sándor már említett tanulmányában jelzi, hogy a névnek mintegy tíz viselőjéről tud, többet közülük meg is nevez, s az internet tanúsága szerint napjainkban is több nő viseli ezt a kalandos úton létrejött, de kedves hangzású nevet.

Az Ividők június 15-én ülik névnapjukat. Isten éltesse őket!
 

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek