Landolás ötforintosnyi pontra

Az ejtőernyős sport szakágai közül a klasszikus, összetett verseny két száma a stílusugrás és a célbaugrás. Az előbbinél kisebb ejtőernyőre van szükség, zuhanás közben mozogva különböző figurákat – többek között jobb- és balspirál, hátraszaltó kombinációit – kell végrehajtani, melyet a földről kamerával követnek és pontozóbírók értékelnek. A célbaugrásnál pedig az ugrók két centiméteres pontot céloznak meg, ezer méterről kiugorva, az érkezést – büntetőpont terhe mellett – maximum 16 centivel véthetik el. Ennél nagyobb tévesztésnél az ejtőernyős szleng szerint csak „fát” sikerül elérni, azaz 17 centi vagy 17 méter egyre megy. A nagy tapasztalatot, ügyességet és szerencsét is igénylő célbaugrást az időjárás és a versenyterület adottságai is befolyásolják.

A Szolnoki Honvéd Sportrepülő Egyesület hatodik alkalommal rendezte meg a Honvéd Kupát, mely egyben emlékverseny is: a kiváló ejtőernyős, az 1978-ban feladatteljesítés közben elhunyt Hüse Sándor tiszteletére. A rangos viadalon tizenöt csapat 58 versenyzője indult, köztük román és német versenyzők. Az összesítésnél az egyéni teljesítmények képezik a csapatsorrendet – külön kategóriába sorolva a válogatott szintű, illetve szabadidős sportolókat. Különleges vonzerőt jelent a szolnoki versenyen, hogy harci helikopter fedélzetéről hajtják végre az ugrást. A célbaugrók az erre a versenyszámra kifejlesztett, speciális ejtőernyőt használnak, melyek az utolsó pár méteren a nagy pontosságot szolgálják.

A Magyar Ejtőernyős Szövetségnek 25 klub, illetve egyesület a tagja, melyekben – különböző szinten – 650-700 regisztrált ugró űzi e sportot. Simon Sándor, a szolnoki egyesület szakosztályvezetője elmondta: a folyamatosan változó létszám egyik fő oka, hogy költséges sport az ejtőernyőzés, egy komplett felszerelés akár két millió forint fölötti összegbe is kerülhet.

A kezdők speciális, „jóindulatú” ernyővel próbálkozhatnak, az ernyő kiugrás után körülbelül két másodperc múlva automatikusan elkezd nyílni a repülőgépre erősített bekötőkötél segítségével. Az oktató földi jelzésekkel, illetve rádióval segít a megfelelő helyen landolni.

A másik, jóval drágább oktatási típus a gyorsított szabadeső képzés, mely két segítővel legalább 3 ezer méteren kiugorva történik. Hatvan másodperc alatt a helyes testtartás, a megfelelő mozdulatok elsajátítása a feladat. Hat ilyen ugrás garantál olyan zuhanási tapasztalatot, mint a hagyományos képzésnél 60-70. A megfelelő rutin birtokában pedig jöhetnek a célok – idővel akár a két centis is...

Bármelyik fotóra kattitntva megnyílik a képgalériánk!