Pasztőrözött

Véleményem szerint helytelen, mivel arra utal, hogy a tejhez hozzáadtak valamennyi homogént és pasztőrt, ami ugyebár lehetetlen: nincs olyan, hogy valami 0,25 dkg pasztőrt és 0,5 dkg homogént tartalmaz. A felirat e helyett feltehetően azt kívánja közölni, hogy homogénezési és pasztőrözési eljárásnak vetették alá a dobozban található tejet, így szerintem a helyes megfogalmazás a homogenizált és pasztörizált lenne. Azáltal, hogy egy (teszem azt, helytelen) kifejezés elterjed a közhasználatban, és mindenki érti a jelentését, helyesnek vehetjük?”

Fontos kérdés, s mivel bizonyára olvasóinkat érdekli a válasz, ezért azt itt, az Anyanyelvi őrjárat rovatban adom meg.
Arra nem ok nélkül gondol levélírónk, hogy ha egy nyelvi forma a létrejötte tekintetében szabálytalan, hibás, ám mégis általánosan elterjed, azt akár helyesnek is tarthatjuk. Valóban így van, s erre bőségesesen sorolhatnám a példákat, itt azonban nem ez a magyarázat. Mind a homogénezett, mind a pasztőrözött melléknévi igenévi alak kifogástalan, mégpedig azért, mert a benne található -z igeképző egyik leggyakoribb, termékeny képzőnk, amely korántsem csak azt jelenti, hogy ’valamivel ellát’, mint cukroz vagy élelmez igénk sugallja, hanem számos egyéb jelentést is hordoz. Csupán néhány példa: ’valamivel működik, dolgozik’ (csákányoz, súlyzózik), ’valamit létrehoz’ (falaz, fényképez), ’valaminek nevez, szólít’ (magáz, önöz), ’valamit fogyaszt’ (fagyizik, söröz), ’valamiben részt vesz’ (bulizik, gyűlésezik), ’valamitől megfoszt, megtisztít’ (gallyaz, kátyúz) stb. Jelenti azt is, hogy ’valamilyen eljárásban részesít’, s erre éppen jó példa az a két szó, amelynek helyességét levélírónk vitatja.

Lehet, hogy a hibáztatás oka nem is a -z képző ilyen jelentésben való használata, hanem annak tudata, hogy a bírált két szónak -izál képzős változata is él. Nem kétséges, hogy van homogenizált, pasztörizált változatuk is, s azok sem hibásak, de ez még nem ok arra, hogy azokat válasszuk. Inkább örülnünk érdemes annak, hogy idegen, főleg -íroz, -izál képzővel meghonosodott szavaink közül nem egynek idővel a képzőjük is megmagyarosodik, mint pl. generáloz ’nagyjavítást végez’ értelemben, profiloz, bevagonoz stb. Olykor még többletet is jelent egy idegen képző megmagyarosodása. Pl. a korábbi parkíroz szó helyett napjainkra két másik terjedt el, más-más jelentéssel: a parkol és a parkosít!