Kukoricapénz az uniós kasszába

Európai Uniós tagságunk óta a magyar gazdálkodók bevételei lényegében két forrásból származnak: termékeik értékesítéséből, valamint az uniós és nemzeti agrártámogatásokból. Utóbbiakat a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) fizeti ki. Az aprólékos brüsszeli szabályozás felett őrködő hivatal elnöke Margittai Miklós. Vele beszélgettünk.

InterjúT. Dögei Imre2007. 11. 30. péntek2007. 11. 30.
Kukoricapénz az uniós kasszába

– Közeledik az év vége, a támogatások kifizetésének dandárja. Mire számíthatnak a termelők?
– A végső ellenőrzések és adategyeztetések után, decemberben derül ki, hogy valójában mennyi lesz a hektáronkénti uniós területalapú támogatás (SAPS). A csatlakozási szerződés értelmében az idén öt százalékkal nőtt az euróban számolt összeg, ám a szeptember 30-i átváltási árfolyam a tavalyi 273 forintról 250-ra változott. A forint erősödése tehát lényegesen csökkenti az összeget, ami hektáronként hozzávetőlegesen 25 ezer forint lesz. Erre a pénzre a mintegy kétszázezer regisztrált gazdálkodó zöme még decemberben számíthat. Akiknél a SAPS rendben volt, azoknak 2008. január közepétől a kincstár – az MVH-n keresztül – folyósítja a hektáronkénti 11 ezer forint nemzeti kiegészítést (top up) is.
– Az új gépek beszerzéséhez nyújtott támogatással mi a helyzet?
– A meghirdetést követően nagy volt az érdeklődés, több mint negyvenmilliárd forintot igényeltek. Meglepetésünkre csupán 21,3 milliárdról érkezett vissza hozzánk a kifizetési kérelem, a többiek jövőre halasztották a vásárlást és az elszámolást. A jogosultaknak a december közepéig tartó végső ellenőrzést követően még az idén utaljuk ezt a pénzt is. Ugyanezt mondhatom a fagykárok miatt a hazai költségvetésből fizetett részleges kártérítés előlegéről is.
– Nemrég hozták nyilvánosságra a közös agrárpolitika 2008-ban esedékes időszaki felülvizsgálatáról szóló elképzeléseket. Mire lehet számítani?
– Előzetesen csupán formális volt az átvilágítási szándék. Időközben azonban Európa-szerte tejhiány lépett fel és drámaian átrendeződött a gabonapiac. Nem is szólva a sertéshústermelésről, ahol, történetében másodszor, intervenciós beavatkozásra és magántárolási támogatásra kényszerült a közösség. A bizottság által közzétett javaslatokból kiderül: több lényeges változtatásra lehet számítani. A kukoricaintervenció fokozatos leépítéséről néhány hónapja már döntött a brüsszeli bizottság.
– Végül is mi lett a sorsa az EU költségvetését „romba döntő” hazai intervenciós készleteknek?
– Az összesen 5,5 millió tonnányi magyar, de uniós készletre vett kukoricán az EU eddig legalább 28 milliárd forint árnyereségre tett szert. Ez egyáltalán nem szokványos, hiszen az ilyen akciókon a közösség általában veszíteni szokott. A felesleget támogatással adja el külső piacokon, most viszont az unió hiánnyal küzdő tagállamai vásárolták meg a terményt – az intervenciós árnál drágábban!
– Némelyek az uniós csatlakozásnál is nagyobb horderejűnek tartják a támogatási rendszer 2009-től esedékes változását, az SPS bevezetését.
– A három betű magyarul és szabatosan összevont gazdaságtámogatási rendszert jelent. Lényege, hogy a földterület után járó és az egyéb jogcímeken kapott támogatásokat mezőgazdasági üzemenként egy összegben határozzák meg. Ez a vagyoni értékű jog adható-vehető, ám csak a földhöz rendelve „aktiválható”. Minthogy a legkisebb támogatható terület egy hektár, ezért egységnyi támogatási jogosultság egy hektár földdel érvényesíthető – függetlenül attól, hogy mit termelnek rajta. A részletek tisztázása után a jövő év elejétől kezdjük meg az SPS-rendszerről az érintettek tájékoztatását.
– „Húsz hektár földet béreltem az idén, annak összes jogaival együtt. Kapok-e támogatást érte a 2006-ot bázisnak tekintő SPS-rendszerben?” – kérdezi egyik olvasónk.
– Ha az erről szóló bérleti szerződést csatolja az igényléshez. Természetesen a földet használóé a támogatási jogosultság is.
– Másik, az agrárkörnyezet-gazdálkodási programban részt vevő levélírónknak tízmillió forintja „van az ablakban”, mert a helyszíni ellenőrzéskor, az időjárás szeszélyei miatt, nem az eredetileg bejelentett növényt találták a parcellájában.
– Akkor a pénz nem az ablakban van, hanem sajnos nem fizethető ki. Idejében bejelentve az időjárási okokból történt változást vis majornak, vagyis elháríthatatlan akadálynak tekinti az MVH. Ha az illető elmulasztott időben nyilatkozni, akkor bizony nagy pénzt veszített. Sajnos az uniós jogszabályok könyörtelenek.
– Sokan érdeklődnek az évek óta lebegtetett korai nyugdíj felől is.
– A „korai nyugdíj” kifejezést el kell felejteni. Nálunk egy félreértés miatt a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságot is bevonva rendelkeztek volna az idősödő gazdák kiegészítő járadékáról. Az EU viszont a gazdaság családtagnak vagy másvalakinek történő átadásához nyújt támogatást. Erre az idén december elejétől lehet először benyújtani a kérelmeket, csakúgy, mint a fiatal gazdálkodók elindításának segítéséhez.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek