Ilyen állapotban van a kórházba került Dévényi Tibor
origo.hu
Aki csak a rendőrségtől várja az ország bajainak megoldását, az csalódni fog – mondja dr. Bencze József országos rendőrfőkapitány. A közbiztonság egy kollektív társadalmi termék: emberek, közösségek, civil szervezetek, megfelelő törvények, nemzeti intézmények és a politika együttműködésének az eredménye. Ez az együttműködés ma hiányos. Az Országos Rendőrfőkapitánnyal Kálmán Zsuzsa beszélgetett.
– Sokat szidták önöket az elmúlt időszakban, hogy átengedték az utcákat randalírozó csoportoknak, s hogy túl sok volt a rendőri túlkapás a tömegoszlatásoknál.
– Még szerencse, hogy a közvélemény-kutatók nem csak önt kérdezték, ugyanis éppen most készült el egy felmérés, miszerint a rendőrökbe vetett bizalom indexe nagyot változott az elmúlt évben. Egy sor fontos nemzeti intézményt megelőzünk, például az önkormányzatokat, a bíróságokat, az ügyészségeket, de még Köztársasági Elnöki Hivatalt is.
– Ez örömteli hír, de mivel magyarázza akkor a sok bírálatot, melyek szerint vagy nem urai a helyzetnek, lásd a melegfelvonulást, vagy átesnek a ló túlsó oldalárra, egy-egy nemzeti ünnepen komplett városrészeket zárnak le, s az emberek inkább már el se mennek ünnepelni, annyira nehézkes a mozgás.
– Sok dolgot kérdezett egyszerre, és egyik fontosabb, mint a másik, mert valóban egy sor olyan dolgot kérnek rajtunk számon, aminek mi is a szenvedő alanyai vagyunk, sőt, néha bűnbakok is. A rendőrség a törvényeknek szerez érvényt. Mindössze két, törvényben meghatározott okból tilthatunk meg a gyülekezési törvény hatálya alá tartozó rendezvényt. Ha az népképviseleti szervek vagy a bíróságok zavartalan működését súlyosan veszélyeztetné, vagy ha a közlekedés más útvonalon nem biztosítható. Ellenben mindenkor az a dolgunk, hogy amikor törvényellenességeket tapasztalunk, azt felszámoljuk, és mi ezt meg is tesszük, méghozzá eredményesen. 2006 szeptembere keservesen tanította meg nekünk a leckét. Ma a rendőrség minden létező forgatókönyvre felkészült, a legmodernebb eszközöket szereztük be, ki- és átképeztük az állományt; miközben nyilván senkinek nem öröm, amikor ezeket be kell vetni.
– És a túlkapások? Manapság is hallani elcsattant pofonról, földön fekvő emberbe rúgó rendőrről. Vagy hogy egyszerűen nem elég flottul reagálnak, mikor pedig szükség lenne rájuk.
– Kemény vádak, de állok elébe. Nem tagadom, előfordultak rendőri túlkapások, szerencsére nagyon ritkán. Ezeket az eseteket meg kell előzni, ami a mi dolgunk, s megfelelő kiképzéssel ritkulnak is az esetek. Aki pedig hibázik, azt meg kell büntetni. De kérdezem én, az hogy lehet, hogy a 2006. szeptemberi feljelentések után két évvel még mindig nincsenek vádemelések, ítéletek a rendőri feljelentések alapján indult eljárásokban – igaz, a rendőrök ellenében is kevés. Így milyen visszatartó ereje lehet az eljárásoknak? Mit vetett még a szememre: hogy a rendőr nem reagál elég flottul? A rendőr őrmesternek gyakran egy másodperce van, hogy döntsön. A parancsnokának már egy órája is van, jó esetben egy napja. Az ügyésznek ugyanezen dolog megítéléséhez egy hónap áll a rendelkezésére, vagy akár több is, míg a bírák több évig tárgyalhatják ugyanazt az ügyet. Én erre azt mondom: azt várjuk el az őrmestertől, amit mi magunk is meg tudunk ítélni egyetlen másodperc alatt. Mi két évvel ezelőtt megtanultuk a leckét. A magyar rendőrség ma európai színvonalon kezeli a demonstrációkat.
– Ami nem mindig egyenlő a közbiztonság szavatolásával, amit az emberek mindig a rendőrségen fognak számon kérni.
– A biztonságérzet az emberek alapjoga: emberi szükséglet, és nem politikai kérdés. Rengeteg dolog közrejátszik a kialakulásában: szociális helyzet, munkahely, egészségi állapot, közvilágítás stb. Nagyon hosszú a sor. Hadd mondjak egy példát. Amikor Budapest belvárosának rendőrkapitánya lettem, készíttettem egy felmérést az V. kerület közbiztonságáról, egyrészt rendőri kérdésekben, azaz milyen típusú bűncselekmények fordultak elő, illetve egy külön felmérést az ott élők szubjektív biztonságérzetéről. Az eredmény rendőri szempontból nagyon megnyugtató volt, ugyanis az első tíz problémaként megjelölt tényező között egy sem volt, amely a büntető törvénykönyv hatálya alá esett volna. Rossz a közvilágítás, sok a kutyagumi, nem jó a szemétszállítás, kevés a pénz, nincs elég parkolóhely stb. Vagyis az emberek sok okból érezhetik, hogy nincsenek eléggé biztonságban, de ennek a megoldása nem csak rendőri feladat. A közbiztonság egy kollektív társadalmi termék. Emberek, közösségek, civil szervezetek, megfelelő törvények, nemzeti intézmények és a politika együttműködésének az eredménye. Ez az együttműködés ma hiányos.
– Mit gondol arról az új kezdeményezésről, hogy önkormányzati rendészetek alakuljanak?
– Ez egy jó irány, csakhogy az egészet kell egy törvényes keretbe foglalni, amibe beletartoznak a magánnyomozók, a magánértékőrző intézmények is. Gondolja el, hányféle fegyveres szolgálat működik ma egymástól teljesen függetlenül, s mind rendészeti feladatot lát el: halőr, vadőr, erdész stb. Ezeket mind-mind koordinálni lehetne. Ahogy a harangszó sem áll meg a falu határán, úgy a bűnözés sem. Nem lehet elszigetelten, egymástól függetlenül rendészeti munkát végezni. Ma már nemzetközi szinten kell koordinálni ezt a tevékenységet. Mindehhez politikai közmegegyezés szükséges, hogy a parlamenti pártok ugyanazt akarják, s megfelelő törvényalkotással alapozzák meg a munkánkat.
– Az önkormányzati rendőrségtől mi várható?
– Önkormányzati rendőrségről ne beszéljünk, a rendőrség szó már foglalt, amelyhez az állami rendészeti feladatok köthetők. Az önkormányzati rendészet a kistelepülések problémáin fog sokat segíteni, de a városok is hasznát vehetik. Az első lépéseknél tartunk, de legalább lépünk. Nemrég csináltunk egy kéthetes próbaakciót, 103 hátrányos helyzetű település bevonásával. 24 órában jelen voltak a rendőrök, s nagyon pozitív visszajelzéseket kaptunk. A munkanélküliséget, a szociális helyzetből eredő, gyakran kisebbségi feszültségeket nem tudjuk nyilván megoldani, de az emberek többsége úgy érezte, nyugalom lett a településükön, nőtt a szubjektív biztonságérzetük. A bűncselekmények száma is radikálisan csökkent ezeken a helyeken.
– A beszélgetés elején említette, hogy javult a megítélésük. Nem fél, hogy most egy nagy közösséget haragítanak magukra, mármint a gyalogosokat és a kerékpárosokat, merthogy őket kezdték ellenőrizni? Miért kell egy gyalogost a járdán ellenőrizni?
– Azért, mert közlekedik. Ma csak az autósoknak és motorosoknak kell vizsgán bizonyítaniuk, hogy ismerik a KRESZ-t. Szaporodott a gyalogosgázolások száma, amiről bizony néha a gyalogosok tehetnek. A kerékpárosok is hajlamosak lámpa nélkül, tiltott helyen, veszélyesen közlekedni. Októberben tart az akció, s máris van eredménye, csökkent a balesetek száma. Mi haladunk az általunk megszabott célkitűzések mentén. Egy sor olyan programot indítottunk be, amelynek a hatását máris érzékeljük: a zéró tolerancia, az objektív felelősség, a tiszta fejjel kampány eredményeképpen 209-cel kevesebben haltak meg az utakon, mint tavaly. 27 százalékkal csökkent az ittas vezetés miatt bekövetkezett balesetek száma. Bevontunk 6 ezer vezetői engedélyt ittas vezetés miatt, ez 6 ezer időzített bomba ártalmatlanítását jelentette. Az Ittas vezetés elleni Chartához több mint 300 ezren csatlakoztak az idén. Ennyi szavazattal már népszavazást lehet kezdeményezni!
origo.hu
borsonline.hu
life.hu
hirtv.hu
haon.hu
origo.hu
mindmegette.hu
vg.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu