Most kellene nemzeti program

– Brüsszelből milyen teendők látszanak helyesnek a jelenlegi gazdasági helyzet megoldására?
– Én minden magyar problémát európai összefüggésben vizsgálok. Most nem szabad rövid távon, csak mában és holnapban gondolkodni. A kormányzati lépések egészen mostanáig az államcsőd és a pénzügyi válság elkerülésére koncentráltak, és az elmúlt hónapban ez így volt Európa összes országában is. Azonban az EU országai jó két hete arra keresik a megoldást, hogyan lehet a pénzügyi válságból születő recessziót elkerülni, azaz hogyan lehet a gazdaságot talpon tartani és beindítani.
– Valóban államcsőd veszélye állt fönt Magyarországon?
– Amikor a világ nagy bankjai veszélybe kerültek, mi hangoztattuk, hogy bankjaink nem helyeztek ki Amerikába pénzeket. Azonban amikor kiderült, hogy a nemzetközi pénzügyi bizalomválság odavezet, hogy a Magyar Államkincstár számára szükséges hiteleket nem tudjuk megszerezni, az egyet jelentett az államcsőd veszélyével.
– A külföldi befektetők bizalma miért rendült meg?
– Magyarország 2006-ban, a konvergenciaprogram beindítása idején jóval rosszabb gazdasági pozícióban volt, mint most, de akkor hazánk csak egymagában volt ebben a helyzetben. Mindenki tudta, hogy ezt az egyedi helyzetet, Európa elvárásainak megfelelően, Magyarország kénytelen-kelletlen kezelni fogja, ezért gazdasági növekedése le fog ugyan lassulni, ám 2010-re a helyzet kiegyensúlyozódik, az ország költségvetése meg fog felelni az eurózóna kritériumainak, és kézzelfoghatóvá válik az euró bevezetése. Ekkor a befektetők készek voltak Magyarországra hozni a pénzüket, ahol 2-3%-os hozadékkülönbséget értek el.
– Ebbe az örömbe rondított bele a nemzetközi pénzügyi válság?
– A mostani globális pénzügyi és bizalmi válság jelentkezésekor Magyarország gazdasága 2006-hoz viszonyítva összehasonlíthatatlanul jobb volt, de ez mégsem jelentett kellő biztosítékot. Ugyanis a gazdaságunk nem növekszik kellő dinamikával, ráadásul még mindig magas a deficitünk és az adósságállományunk, így Magyarország finanszírozása veszélybe került. Ezt hárította el az IMF és az Európai Unió közös nagy mentőcsomagja. Ezt nemcsak a szolidaritás motiválta, hanem európai önös érdek is egyben, mert az uniónak nem jó, ha az egyik országa bedől, bankrendszere fizetőképtelen lesz. Nem véletlen, hogy több európai kormány is aktív szerepet játszott e mentőcsomag kieszközlésében, aminek segítségével hazánk átvészelte a pénzügyi válságot.
– Ön szerint, pontosan látva az európai törekvéseket, mi a következő teendő?
– Európában jártas közgazdászként azt tartom feladatomnak, hogy felhívjam a figyelmet arra: tovább kell lépnünk, és a gazdaságra kell koncentrálnunk. A mostani lépések ugyanis óhatatlanul megszorításokhoz vezetnek a magyar piacon. Ehhez jön a nagy európai recesszió a külpiacokon, s ha ehhez hozzászámoljuk, hogy a hitellehetőségek érezhetően korlátozódtak, és  hozzáadjuk a magas kamatlábat – amit én elhibázott lépésnek tartok –, akkor a magyar gazdaság nagyon nehéz helyzetbe kerül.
– Ez az álláspont tökéletesen egybecseng az ellenzékével.
– Szerencsére. Ugyanis akkor ez azt jelenti, hogy mindenki világosan látja: ez a fő feladat. Reméljük, legalább ebben az egy kérdésben, hogy a magyar gazdaságot kiemelten kell kezelni és testre szabott lépéseket kell tenni, nemcsak ötpárti, hanem nemzeti megegyezés születhet.
– Miért tartja szükségesnek a kamatlábcsökkentést?
– A MNB kamatemelése nagyon veszélyes, kétélű fegyver. Nem ez védte meg a forintot, hanem az IMF nyújtotta mentőcsomag. Másrészről viszont a magas kamat a legtöbb vállalat működését veszélyezteti, nem is beszélve arról, hogy egyben a költségvetésnek is kiadásokat okoz. Amerika már 1%-ra csökkentette a kamatot, és jövőre 0%-ot tervez. Az Európai Központi Bank ezen a héten fogja tovább csökkenteni a kamatlábat. Hogyan fog a magyar vállalkozó versenyezni külföldi konkurenseivel, ha ilyen magas kamat mellett jut csak hitelhez? Nem az adócsökkentésre kell most koncentrálni, hanem a kamatcsökkentésre. Ez már nemcsak kormányzati feladat, hanem össztársadalmi érdek.
– Ön szerint mennyinek kellene lennie a kamatlábnak?
– Legalább meg kellene felezniük, például a lengyel bank 6%-os szintjére kellene csökkenteni, hogy ennek érezhető hatása legyen a gazdaságra. Értem én, hogy a bankárok óvatos lépéseket akarnak, csakhogy a vállalkozók nem fogják túlélni az időhúzást.
– Mit jelent az, hogy a magyar gazdaságra szabott lépések szükségesek?
– Sarkozy francia elnök nemzeti alapot hozott létre a francia vállalatok megsegítésére, míg a németek az autóipar konkrét megsegítésére készülnek. Azaz Európa nemhogy nem egységes, hanem még csak nem is egyeztetett, országonként különböző, egyedi megoldással áll elő. Ez azt jelenti, hogy nekünk  is saját megoldást kell hoznunk a saját problémánkra.
– Mik lennének ezek?
– Ha jól látjuk, hogy a magyar autóalkatrész-beszállító iparban, az elektromos és villamos iparban, illetve az építőiparban lesz a legnagyobb nyomás, ezeken a területeken áll fönn akár 100 000-es munkanélküliség veszélye, akkor konkrét lépéseket kell tenni azért, hogy az e területen működő vállalataink túléljék ezt a válságot. Testre szabottan e cégeknek készülő programot kell indítani, és mielőbb rendelkezésre kell bocsátani a konkrét támogatást.
– Fel tudna sorolni párat?
– Azon kellene gondolkodnunk, mi kell ahhoz, hogy a magyar beszállító megmaradjon, mi kell ahhoz, hogy az elektromos ipar talpon maradjon? Konkrétan fel kell mérni, hol szorít a cipő, és ott kellene rugalmasan segítséget nyújtani. Indítsuk be most a házak energiatakarékos rekonstrukcióit, vagy olyan munkaigényes programokat, amelyek minél több munkahelyet stabilizálnak! Vagy például mondjuk ki, hogy Magyarország csak olyan tendereket indít, ahol a beszállítók magyar ipart, magyar munkaerőt vesznek igénybe. Én egész életemben a protekcionizmus ellen voltam, de most a világban változnak a játékszabályok. Az EU is kimondta, hogy még a szigorú konvergenciakritériumokat is egy ideig rugalmasan fogják kezelni, és ehhez nekünk is igazodnunk kell. Ha ez a protekcionizmus szükséges a magyar gazdaság fennmaradásához, akkor ezt is alkalmaznunk kell.
– Az euróövezethez való viszonyunk hogyan változott a válság alatt és hatására?
–    Látva az euró stabilitásának előnyeit, ma már az euroszkeptikusok is sürgetik az euró rendkívüli eljárással való bevezetését. Ez önmagában pozitív üzenet. Hiba volna azonban magunkat abban a hitben áltatni, hogy a mostani válság enyhíti az euróövezetbe lépés feltételeit. Pontosan az ellenkezője történik. Miután ezek a szigorú kritériumok tették lehetővé, hogy az euró a legkisebb megrázkódtatással vészelje át a válságot, nem várható, hogy ezekből az EU engedne. De ez nem jelenti azt sem, hogy nekünk a jövőben a mielőbbi csatlakozásra vonatkozó igényeinket fel kéne adnunk.