Gitárral hódít?

– Nagy álma vált valóra a győzelemmel?
– Régóta a terveim közt szerepelt, hogy egyszer kipróbálom magam a leghíresebb japán gitárversenyen. Tavaly érett meg az elhatározás bennem, hogy ezt az elképzelésemet megvalósítsam.

– Mi a tétje a nemzetközi versenyeknek?
– Egyre kevesebb a koncertfelkérés világszerte, és a fiatal gitáros nemzedékből szinte csak azok számíthatnak felkérésekre, akik versenyeken is bizonyították rátermettségüket.

– Konkrétan mit nyert Japánban?
– Egy japán koncertgitárt (Sakurai Kohno Model Maestro), pénzdíjat, és egy tizenöt koncertre szóló felkérést a 2009-es évre. Ez utóbbinak örülök talán a legjobban.

– Hogyan készül fel egy ilyen jelentős megmérettetésre?
– Semmi különleges módszerem nincs, a megfelelő mennyiségű gyakorlásban hiszek. Lelkileg pedig inkább egy koncertnek képzelem, próbálom csökkenteni magamban a versengés idegölő feszültségeit.

– Úgy hallottam, Japánban még japán darabot is kellett játszani. Nehéz volt?
– A döntőben Mutsuo Shishido japán zeneszerző művét minden versenyzőnek kötelező volt eljátszania. A mű technikailag kényes, hosszú és kicsit meghatározhatatlan stílusú, én azonban a kezdeti idegenkedésem után megszerettem, és ma is örömmel játszom.

– Mit szóltak idehaza a sikeréhez?
– Sokan gratuláltak, és kaptam néhány új koncertfelkérést is. Talán ez a legfontosabb a további pályám szempontjából.

– Nem könnyűzenei területen szeretné tehetségét kamatoztatni?
– Én a klasszikus gitárt szeretem, a komolyzenén nőttem fel; ebben a világban érzem jól magam. Persze hallgatok könnyűzenét is, de az anyanyelv mindig a klasszikus repertoár marad számomra.

– Befuthat a nagyvilágban klasszikus gitárművészként?
– Ez nem a legkeresettebb szakma mostanság, így elég nehéz hagyományos módon befutni, de nekem nem is ez a célom. Szeretek színpadon lenni, gitározni, és próbálok élményt nyújtani a hallgatóságomnak. Amíg erre lehetőségem van akár idehaza, akár a nagyvilágban, addig én teljesen elégedett leszek.