Aki felülről nézi a felhőket

– Számított erre az elismerésre?
– Nagyon meglepődtem; szinte már el is felejtettem, hogy valamikor tavasszal a Magyar Meteorológiai Társaság egyik vezetője kért tőlem egy szakmai életrajzot. A díjat a napokban egy nemzetközi konferencián, Toulouse-ban vehettem át. Nagy megtiszteltetésnek érzem, hiszen a spanyol televízió és a BBC főmeteorológusa után Európában harmadikként én kaptam meg ezt az elismerést.

– Nálunk több tévécsatornán is nem meteorológusoktól halljuk az időjárás-jelentést. Így van ez külföldön is?
– A kilencvenes években volt egy divathullám, amikor kezdték nem szakemberre, hanem show¬manekre vagy hosszú combú, dús keblű hölgyekre bízni az időjárás-jelentést. Viszont a nagy televíziók, például a BBC, a CNN és ZDF soha nem váltották le a meteorológusokat. Hazánkban ezt a hagyományt csak a Magyar Televízió és a Hír Tv ápolja.

– Ezek szerint nem mindegy, hogy kitől halljuk az előrejelzést?
– El kell dönteni, hogy mi az időjárás-jelentés a médiában: show vagy tudományosan megalapozott közérdekű szolgáltatás? Szerintem ez utóbbi, mert akkor hiteles, akkor fogadják el a nézők a jelentést, ha olyan ember mondja, aki érti is, hogy miről beszél, ugyanis az időjárás mögött természettudományos és fizikai folyamatok rejtőznek.

– Mennyire könnyű vagy nehéz ma pontos időjárásjelzést adni?
– Amikor a pályámat kezdtem, ötvenkét évvel ezelőtt még kőkorszaki módszerekkel dolgoztunk. Ma pedig a legmodernebb informatika korában járunk, amikor nagymértékben megbízhatóvá vált az előrejelzés, egy bizonyos időhatáron belül. Ez egyfajta felelősség is, hiszen az emberek ennek ismeretében tudnak olyan döntéseket meghozni, melyek az élet- és vagyonbiztonságukat érintik, vagy gazdasági következményekkel járhatnak.