Aki férfi, focizik!

– Miért a futball a legnépszerűbb sportág a világon?
– Az 1840-es években Sir Arnold azért találta ki, hogy az angol kollégiumok kontrollálatlan arisztokrata gyermekei levezessék valahogy erőszakosságukat. A futball ütősebbnek bizonyult a rögbinél, mert alkalmasabb volt az indulatok megfékezésére, ugyanakkor rajta keresztül a versengők összetettebb stratégiákat tudtak megjeleníteni. A futball volt az első nagy közösségi játék, köszönhetően a látványosságnak és mindannak a csapatszellemnek, amit a tizenegy játékos hordozott.

– A sportág ezután szép karriert futott be.
– Lényegében a futball lett a modellje az egyéb sportoknak is. Rájöttek, hogy ez az azonosulási lehetőség, együttes játék, amely osztálysemleges módon űzhető – a legszegényebbektől a leggazdagabbakig –, erős közösségformáló erő. A sporttörténet minden bizonnyal legrendkívülibb kísérletét jelentette, amikor Amerikában létrehozták a kosárlabdát, kifejezetten az egyetemi diákság számára. Levették a futballmodellből a főbb elemeket, s pár évtized alatt odaát a kosárlabda lett a legsikeresebb sport.

– Mégis, egy focimeccs sokszor túlmutat a játék keretein.
– A nemzetközi kapcsolatok, viszonyok a sportversengés révén is tovább élnek. Már nem a belváros csapata játszik a külvárosival, a város a várossal, hanem az egyik nemzet küzd a másik nemzettel. A skót–angol derbi a legősibb rangadó a XIX. század végétől. Ugyanígy nagyon kiélezett az osztrák–magyar foci története: a XX. század során velük játszottunk a legtöbbet, s ez a küzdelem a Monarchia idejére vetíthető vissza.

– Nem csak nemzetek között folyik szimbolikus harc.
– Nagyon fontos az egyes országokban a kulcsfontosságú társadalmi csoportok közötti rivalizálás is, például a sváb eredetű Fradi vagy a zsidó gyökerű MTK asszimilációs versenyfutása. Nem véletlenül alkotják együtt a nemzeti tizenegyet ők, akik beolvadva a magyar nemzeti azonosság hordozói, szemben az esetleg szintén zsidókból és szlávokból összeálló osztrák nemzeti válogatottal.

– Minek köszönhető, hogy a sportág rajongói lefedik a teljes társadalmi palettát?
– Az arisztokrácia mintái leszivárogtak a társadalom alsóbb régióiba, ráadásul a futball osztálysemlegesként utánozhatóvá vált az alsóbb osztályok számára. A futball olyan eszközként jelent meg, ami el- és kisajátítható, s amely által az arisztokrácia szimbolikusan legyőzhető. Magyarország kivételes helyzetben volt. Egyrészt a diktatúrák mindig erősen építenek a sportpolitikára, másrészt a kisebb országok mindig túlinvesztálnak a sportba. Ezek mellett van egy hagyomány az asszimilációs tényezőknek köszönhetően: sok idegen eredetű személy játszik focit, mert a nemzeti testbe való bekerülésnek ez a fő eszköze. Következtetésképpen a magyar foci a kontinentális Európa legjobbja lesz a húszas években. 13:1-re nyerünk a franciákkal szemben, az olaszokon is győzedelmeskedünk egészen Mussolini idejéig, az osztrákokat hosszú távon verjük.

– Hol a nő helye a fociban?
– A futball a férfivilágon belüli finom hierarchia kialakulása szempontjából meghatározó. Az által, hogy milyen focista vagyok, a hímtársadalmon belüli pozícióm, férfiúi önértékelésem határozódik meg. Ha domináns vagyok, akkor lélektanilag szükségszerű, hogy magabiztosabb leszek a nők elcsábítása terén.

– A nők tehát a pálya szélén mozognak. De mely sportágak számítanak hagyományosan nőinek?
– A gimnasztikában és a korcsolyázásban bukkannak föl először nők a sportokban. A gimnasztikában elsődlegesen a szép test, a harmónia a fontos. A korcsolyapálya pedig tulajdonképpen a városi nyilvános szféra bálterme, ahol kacérkodhatnak, csábíthatnak az együtt táncoló férfiak és nők. Az olimpiai sportágak közül a golf és a tenisz az, ahol a hölgyek először indulnak, a későbbi téli versenyeken pedig a jégtánc és a műkorcsolya. E sportoknál nem az erő, a robbanékonyság, a sebesség számít, hanem a látvány, a kellemesség, a szépség, ezért is értékelhetők nehezebben.