Mindig arrébb lép a tehén

Szinte unalmasan csendes ez az évkezdet, tavaly ilyenkor kezdődtek az egész Európára kiterjedő gazdatüntetések. Pedig nagyobb viharfelhők gyülekeznek, mint egy éve. Mi az oka ennek? 

– Nem mondanám, hogy így van. Igaz, valóban még nem hallani a tiltakozást, de például itthon a kamara, illetve a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) petícióját, amely az uniós agrárpolitika drasztikus megváltoztatása ellen tiltakozik, már több mint 230 ezren írták alá. Továbbá folyamatosan egyeztetünk a Visegrádi Négyek agrárkamaráival a Közös Agrárpolitikáról (KAP), az ukrajnai helyzetről vagy a dél-amerikai országokkal kötött szabadkereskedelmi megállapodás hatásairól. 

És mi a helyzet a franciákkal, németekkel, belgákkal? Tavaly év végén az említett Mercosur-országokkal kötött megállapodás ellen emelték fel a hangjukat. Ma, ismétlem, csend van. 

– Természetesen odafigyelünk minden uniós eseményre. Az utóbbi hetekben folyamatosak a kormányok és az érdekképviseletek, illetve az uniós szintű intézmények és az agrárszervezetek közötti egyeztetések. Ezek eredményétől függ, milyen lépésekre kényszerülnek az európai gazdálkodók. 

A múlt héten adtak ki egy közleményt, miszerint tiltakoznak Ukrajna uniós tagsága ellen, mivel annak tragikus következményei lennének. 

– Ukrajna mezőgazdasági területe bő 40 millió hektár, az Európai Unióban (EU) ma ez 157 millió hektár. Ha az ukránok is csatlakoznak, akkor ők kapnák a mai uniós agrártámogatások nagyjából egyharmadát. Vagyis minden uniós gazdálkodónak le kellene mondania az éves támogatásának 30 százalékáról. Ez elfogadhatatlan, de még ­piaci oldalról is óriási veszteséget kellene elszenvedniük az olcsó ukrán termékek dömpingje miatt. 

Ezt évek óta tapasztaljuk, nem véletlen, hogy Magyarország tiltja és szigorúan ellenőrzi az érzékeny ukrán agrárcikkek importját. 

– Ez igaz, és sokat is segít, de az uniós piacainkra nehezedő ukrán nyomást nem tudja kezelni. Az olcsóbb ukrán gabona, étolaj, cukor, méz, baromfi óriási tömegét veszik az uniós tagországok, így nincs már annyi magyar agrártermék exportálására lehetőségünk, mint a háború előtt. Nos, ez hatványozódna meg Ukrajna taggá válásával, amikor már szabad lehetne az exportjuk a mai, kvótákkal szabályozott kereskedéssel szemben. 

Az EU Bizottsága tavaly elkészíttetett egy, a mezőgazdaság jövőjéről szóló stratégiai párbeszéd elnevezésű tervezetet. Ez miként kezeli a keleti bővítést? 

– A bővítés a politikai, jogi, biztonságpolitikai szempontok mellett természetesen anyagi kérdés is. Az EU 400 milliárd eurót költ az agráriumra, amit a mai rend szerint Ukrajna csatlakozása miatt legalább harmadával kellene bővíteni, ha fenn akarnánk tartani a jelenlegi támogatási szintet. Erre nincs sok esély a gyengélkedő Európai Unióban. A felháborító módon párbeszédnek titulált tervezet a finanszírozási problémát úgy oldaná meg, hogy megszüntetné az önálló Közös Agrárpolitikát és az annak részeként évtizedek óta működő támogatási rendszert. Azaz leváltaná a területalapú és termelési támogatásokat, helyettük egy nem részletezett jövedelempótló támogatást vezetne be. Míg az előbbi kiszámítható támogatást jelent a gazdálkodóknak, az utóbbi teljesen bizonytalan. 

Miért felháborító a párbeszéd elnevezés? 

– Nemcsak a tartalma miatt – benne többek között az állattenyésztés leépítésével, a húsfogyasztás adóztatásával –, hanem azért, mert a kelet-közép-európai országokat teljesen kihagyták, de még uniós szintű agrárszervezeteket sem vontak be a készítésekor. Ez nem párbeszéd! A legátfogóbb agrárképviselet, a Copa-Cogeca – melynek tagja a magyar agrárkamara – is csak a tervezet elkészülte után láthatta a dokumentumot. 

A stratégiai párbeszéd tavaly nyár végén jelent meg, ugyanakkor a magyar uniós elnökség végén, decemberben 27 tagország agrárminisztere elfogadott egy közös állásfoglalást, amely a mai KAP fennmaradása mellett áll ki. 

– Ez történelmi eredmény, ugyanis az elmúlt 60 évben nem volt példa, hogy az összes miniszter, így a tagországok mindegyike egyetértett volna egy ilyen léptékű és hatású megállapodással! 

Az EU Bizottságának tervei viszont ezzel ellentétesek. Mennyire erős a 27 miniszter közös véleménye? 

– Biztos vagyok benne, hogy a megállapodás, a közös állásfoglalás nem átugorható. Ezt figyelembe kell vennie mind a Bizottságnak, mind az Európai Parlamentnek! Ugyanis az agrárpolitika és támogatási rend teljes átalakítása, vagy éppen az ukrán, dél-amerikai vagy ázsiai termékek áradata nemcsak az európai gazdák számára okozna akár végzetes problémát, hanem 450 millió uniós állampolgárnak. Európai élelmiszer nincs európai mezőgazdaság nélkül! A stratégiai párbeszédben említett terv, miszerint a hústermelést, állattenyésztést álságos klímavédelmi indokokra hivatkozva vissza kellene fogni, sőt az embereket a húsevésről is le kellene szoktatni – adókkal drágítva a húst és hústermékeket –, s átterelni a növényi alapú étrendre. Ez viszont már a nemzeti kultúrákba, tradíciókba – lényegében a szuverenitásba – való beleszólás, beavatkozás. 

Vagyis bőven van munkája az érdekképviseleteknek, de emellett a kamarának egyéb feladatai is vannak. Itt van például a mezőgazdaság két fő gondja: az elöregedés, illetve a klímaváltozásra adandó válasz. 

– Külön-külön is érdemes lenne egy nagy beszélgetést folytatni az említett két ügyről. De valóban, végre egyenesbe fordult a generációváltást talán legjobban támogató intézkedés, a gazdaságátadást segítő jogszabályi és támogatási környezet megteremtése, véglegesítése. Január 15-től lépett hatályba a 2021-ben megalkotott törvény végrehajtási rendelete, amelyhez jelentős támogatások is társulnak. S mostantól már nemcsak az átadó, hanem az átvevő is jelentős, együtt akár 100 millió forintos támogatást is igényelhet. De ennél is fontosabb, hogy egyetlen szerződéssel lehet átadni egy gazdaságot. Ez magába foglalja a földek, más ingatlanok és ingóságok, a géppark, hitelek, támogatási jogok, szerződések és persze kötelezettségek átadását. Mindehhez több adó- és járulékmentesség társul. A kamara egyik legfontosabb feladata, hogy minden vármegyében szakértőkkel segítse azon tagjait, akik részt akarnak venni a gazdaságátadásban. A tagdíj fejében hathatós segítséget kell adnunk! A magyar gazdák átlagos életkora nagyjából 57 év. Kellenek a fiatalok, mert új szemléletre van szükség a klímaváltozás, a nehezedő jövedelemtermelés, a fenntartható gazdálkodás miatt is. A háború önmagában is jelentős kihívás lenne, de most minden egyszerre változik: a piaci kihívások, a klíma, az energia és az inputanyagok ára. Ahogy mondani szoktam: a mezőgazdaságban sok minden kiszámíthatatlan, vagyis a tehén odébb lép, de manapság a tehén folyamatosan kóborol a mezőn. 

Mit tesz a kamara a szemléletváltás segítésében? 

– Sok téren tevékenykedünk. Egyrészt kiadványokkal, a NAK-lappal, az interneten tájékoztatunk. Mellette rendszeresen országszerte szervezünk gazdatalálkozókat, ahol tematikus előadásokat tartunk. A kibővített falugazdász-hálózat az év minden napján rendelkezésre áll. A klímaváltozás hatásait tompító megoldásokkal, a vízkészlet-gazdálkodást vagy éppen a digi­talizáció, a precíziós gazdálkodást érintő praktikus megoldásokat ismertetjük. E témákban az országos szintű egyeztető fórumok, bizottságok tagjai között végzünk munkát, felméréseket készítünk. A kamarai irodák falára felírtuk a legfontosabb kérdéseket: hogyan kell termelni a klímaválság, a háború, a piaci krízisek, a termelési költségek növekedése és a jövedelemszerzés elnehezülése mellett. 

És a falon ott a válasz is e kérdésekre? 

– Ezek megválaszolásán dolgozunk, s folyamatosan próbáljuk felmutatni a legjobb megoldásokat tagjaink számára.