Megtévesztő műélelmiszerek

„Rövid, erős, markáns írás, olyan, mint a jófajta szilvórium” – fogalmaz Orbán Viktor miniszterelnök a kötetének az előszavában. A kormányfő azt tanácsolja, hogy húzóra kell olvasni. Én így tettem, fejbe is csapott, mint a jó erős ital. Miért írta meg a könyvét? 

– Figyelemfelhívó, ébresztő céllal írtam, azért, mert az elmúlt években a műélelmiszerek – amelyeket én hamisítványnak tartok – tömegesen jelentek meg az élelmiszer-kereskedelemben, elhódítva a valódi termékek elől a piacot. Tehát mindenféle új élelmiszer bukkan fel a boltokban, amelyeket kizárólag üzleti céllal gyártanak. A műélelmiszerek készítői megtévesztik az embereket, és ezért nekünk valamit tennünk kell. A cégek saját adatait használtam fel a könyvemben. Van, ahol műhúst állítanak elő állati eredetű sejtek szaporításával, máshol növényi eredetű alapanyagból, valamint biokémiai eljárással készítenek génmódosított termékeket. 

Miért problémásak ezek? 

– Az ilyen termékek nem mentek keresztül azon az evolúción, amelyen a többi élelmiszer. Az emberiség ugyanis fokozatosan válogatta ki a táplálkozásra alkalmas növényeket és állatokat a történelem során. És ezek sem a környezetet, sem az ember egészségét nem tették tönkre az elmúlt évezredekben. A biokémiai, vegyi üzemekben előállított hamisítványokról – megtévesztően – azt mondják egyesek, hogy kisebb az ökológiai lábnyomuk, mint a húsoké. Ezzel a ve­gánokat éppúgy becsapják, mint mindenki mást. A hamisítók fan­táziája határtalan, amióta a könyvem megjelent, már újabb eljárások születtek a műélelmiszerek előállítására. 

Meg lehet változtatni rövid idő alatt az ember megszokott táplálkozását? 

– Előrébb járnak a hamisítók, mint gondolnánk. Olyan erős a propagandájuk, hogy például Németországban évente félmillió ember hagy fel a húsevéssel. Ismert személyek is a húsfogyasztás ellen szólalnak fel. Bill Gates amerikai üzletember szerint a szabadon legelő állatok tehetnek a klímaváltozásról, ezért úgy gondolja, hogy a gazdag államokban a szintetikus húsra kell átállni. Az persze nem igaz, hogy a szarvasmarhák lennének a felelősei a globális felmelegedésnek. Valójában egyebek közt a nagy konténerhajók, a légi közlekedés és a háborúk összességében hatalmas mennyiségű üvegházhatású gázt bocsátanak ki. Nyilvánvaló, hogy az üzletemberek már hatalmas összegeket fektettek be a műhús-előállításba. Látható, hogy a vegyipar pluszpiacot szeretne magának az élelmiszeripar rovására. 

A könyv címében szereplő „mindenmentes” szót egyre többen használják. Van értelme ennek a kifejezésnek? 

– Gondoljunk bele abba, hogy mit kell elkövetni egy élelmiszeren ahhoz, hogy rá lehessen írni, valamitől mentes. Értem, hogy azt akarják jelezni, nincsenek benne E-számmal jelzett tartósítószerek vagy más mesterséges anyagok, de például a zsír, a fehérje kivonása vegyi eljárást igényel. Mindeközben ott vannak a természetes, jó minőségű élelmiszerek. A xilit nevű édesítőszert nyírfacukorként reklámozzák, miközben sem a nyírfához, sem a cukorhoz nincs köze. Fahulladékból készült szintetikus vegyi anyag, az eljárással akár gépzsírt is elő lehetne előállítani. De kőolajszármazékból is gyártanak élelmiszerként eladott alapanyagot. Vannak már bioreaktorokban készült mesterséges tojások is, miközben van elég természetes tojás. És ezek nem a távoli jövőben bukkannak majd fel, hanem a boltokban már ma is meg lehet ezeket vásárolni. Látható, hogy az emberiség elfogyasztja a rengeteg vegyi anyagot az ada­lékokkal, ízfokozókkal, íz­tom­pítókkal készült élelmiszerekben. Már a nyelvi hódítás is megtörtént: van növényi alapú hamburger, tojás, tej… 

…és vegán hentes. 

– Igen, ilyen boltok nyílnak Nyugaton. Kiteszik a pultra a hentesbárdot, húsimitációkat árusítanak, de valójában nem is kapható náluk hús. A hentes szó fogalmilag is kizárja azt, hogy növénnyel foglalkozzon az adott üzlet. Az uniós rendeletekben az – úgymond – egészséges életmód érdekében anarchistának tűnő körök, szélsőséges állatvédők szándékai egybeesnek pénzéhes, ipari élelmiszer-előállításba, sejtszaporítással foglalkozó bioreaktorokba hatalmas összegeket befektető vállalkozók érdekeivel. 

Hogyan tudunk fogyasztóként résen lenni az élelmiszer-áruházakban, ahol egymás mellett találhatók a polcon a természetes és a mesterséges termékek? 

– A magyar élelmiszerjog alapján az élelmiszer csomagolásán szerepelniük kell az összetevőknek. Ezeket mindig olvassuk el! Ha megismertük a termékeket vagy a termelőket, azzal már eldőlhet, hogy melyiket vegyük meg. Ha hamisított terméket veszünk a kezünkbe, és azt visszatettük a polcra, akkor 1:0 a javunkra. Az államnak is van feladata, mert az Európai Unió már megnyitotta a kaput a hamisításoknak, a kistermelőknek velük szemben pedig szükséges a támogatás. 

Szükség van egyáltalán műélelmiszerekre? 

– Nincs. Az élelmiszer-ellátás megoldott az emberiség számára, és az előállításuk sem olcsóbb, mint a természeteseké. Több milliárd embert tudnánk ellátni azzal az élelmiszerrel, amit kidobunk. Az élelmiszer-pazarlás Magyarországon fejenként 62 kilogramm körül van évente, Angliában ez egy tonna. Mindeközben vannak, akik azt mondják, hogy szükség van az új élelmiszerekre, mert szerintük az emberiségnek nem lesz elég az ennivaló. Egyébként az új élelmiszerek a gazdagabb nyugati társadalmakban bukkannak fel, nem a Száhel-övezetben vagy a háborús térségekben. Mint már utaltam rá, mindez egy élelmiszer-hamisítási tevékenység része, és diadalittasan jelentik be a nyilvánosság felé, hogy nyomtatóval készített lazacot vagy sárgarépát gyártanak. De olyan műlibamáj is előfordul, amelyet kacsatojásból állítanak elő, sőt van már vegetáriánus pecsenyezsír is. De a halenyvvel összeragasztott sejttenyészet sem hús. Nem könnyű ezek ellen küzdeni, de tény, hogy az emberek nem akarnak ilyeneket, köztük rovarokat sem enni. Mindenkinek tiszteletben tartom az ízlését, és senkinek nem akarom megmondani, hogy mit fogyasszon. Mindenki azt eszik, amit akar, de azt is érdemes átgondolni, hogy sok esetben nem lehet tudni, az egészségesnek hitt ételek valójában miből készültek. Az igazi veszélyforrás az, hogy egészségesnek tüntetik fel a hamisítványokat. 

Mit lehetne tenni a hamisítás ellen? 

– Teremtésvédelmi kérdésként is felfogható az élelmiszer-termelés, és akkor a legmagasabb szintű jogalkotáshoz érünk el. Mert egy teremtett világban élünk, és ehhez képest az ember elkezdett további nemeket, élelmiszereket és normarendeket teremteni. Hiába teszünk mi itthon rendet, attól még uniós szinten be lehet hozni külföldről a hamis termékeket. Vissza kellene térni a józan gondolkodáshoz, a természetes értékekhez és a normalitáshoz. Az Európai Uniónak éppúgy felül kellene vizsgálni az élelmiszer-névhasználati rendszerét, mint a műélelmiszerek irányába történt konkrét kapunyitási szándékokat. Meg lehetne állítani és vissza kellene fordítani a műélelmiszerek terjedését jogalkotási eszközökkel, mert másképpen a hamis termék hamisítvány marad, de olyan néven jelenik meg, mint az eredeti. 

Négy kategória szerepel a könyvében a műélelmiszerekre. Megállapítható, hogy melyik a legveszélyesebb az emberi szervezetre nézve? 

– Eltérő mértékben vannak jelen a piacon, mert van, amelynek drágább és kockázatosabb az előállítása. Nehezen átláthatónak tartom a biokémiai eljárásokkal készült termékek gyártását, ezek közé rengeteg üdítőital tartozik. Szintén nehezen követhető a GMO-s, vagyis génmódosított termékek kategóriája. Minden mesterségesen előállított étel jelentős kockázatot hordoz magában. Azt a terméket nem lenne szabad megvásárolnunk, ami valamilyen beavatkozáson, vegyszerezésen, túltartósításon, túlaro­má­sításon ment keresztül. 

Nehezen tudom elképzelni, hogy a karcagi birkapörkölt műhúsból készüljön. Gondolom, a hagyományos hazai élelmiszerekben továbbra is bízhatunk. 

– Igen. A karcagi hentes biztosan nem fog bioreaktorból kikerült anyagokat árusítani, és a karcagi disznótoros sem változik majd meg. Meg kell védenünk a hazai élelmiszert, és fenn kell tartanunk a magyar konyhát, az életmódunkat, a kultúránkat. Nem hagyhatjuk, hogy kihasználják az emberek jóhiszeműségét a műélelmiszerek készítői. Ezért gátat kell vetnünk a korlátok nélküli hamisításnak!