Örök érvényű szavak

Milyen új tudományos eredményeik vannak a csodaszarvas-mondával és a honfoglalással kapcsolatban? 

– A magyar őstörténet, honfoglalás- és Árpád-kor tényanyagát és szemléletét újítottam meg. Ennek során időtálló, régi gondolatokat is felelevenítettem. A magyar csodaszarvasmondáról például 1927 óta lehet tudni Berze Nagy Jánostól, hogy hiteles etnikus eredetmítoszunk. 2016-ban Agócs Gergely publikálta Bijnöger hős énekét, amelyet a Kaukázusban élő balkároktól gyűjtött, s amely közeli motívumkapcsolatot tart a magyar csodaszarvasmondával. Ebből – meg még több más történeti tényezőből – is látszik, hogy a magyar ősműveltség a sztyeppén, illetve a Kaukázus előterében alakult ki. Ami a honfoglalást illeti. A besenyők kierőszakolta menekülés katasztrófatörténete helyébe egy reális, pozitív kép lépett, amelyet egymástól független hadtörténeti adatok igazolnak: a Magyar Nagyfejedelemség tervszerű döntéssel vette birtokba a Kárpát-medencét a IX. század második felében, a honfoglalás tehát egy hosszas és tudatos betelepülési folyamat volt. 

Székesfehérvár mindig túlmutatott a maga jelentőségén. Mit jelent ez? 

– Jóllehet a honfoglalást Álmos első magyar nagyfejedelem indította el, de a folyamatot fia, Árpád vitte sikerre, aki első pannóniai szállását a mai Székesfehérvár mellett ütötte fel. E térség kedvező fekvését Árpád ükunokája, az Esztergomban született Szent István nagyfejedelem/király is felismerte, így Székesfehérvárt választotta az állam szakrális központjának. Ott építette fel a Szűz Mária-bazilikát, ahol őt és utódait 1527-ig királlyá koronázták – néhány kivételtől eltekintve – az esztergomi érsekek. Késő középkorban lejegyzett hagyomány szerint a szertartás jogi érvényességét a Szent Korona adta. Tehát amíg István saját szülővárosát a hazai egyházkormányzat fejévé tette, addig Székesfehérvárott az általa újraalapított magyar állam (hiszen a sztyeppei nagyfejedelemség helyébe keresztény királyságot állított) fővárosát építette ki. Fehérvárra temette el apját, Gézát, majd egyetlen felnőttkort ért fiát, Imre herceget, végül 1038-ban ő maga is oda temetkezett; ott avattatta szentté őt, majd fiát, Imrét 1083-ban I. László király. 

A III. Béla arcrekonstrukciójának elkészítéséről írt tanulmány történész szakértője volt. Béla fiatalon Bizáncban a császári trón örökösének számított, amíg Mánuel császárnak fia nem született. 

– Egy diplomáciai egyezség folyományaként valóban a császári trón várományosa is volt, ám amikor kettőt fordult a sors kereke, és Mánuelnek fia született, valamint Béla bátyja, III. István király váratlanul elhunyt, akkor a magyar trónt nyerte el, s vált belőle egyik legnagyobb uralkodónk. Országlásakor a Magyar Királyság a keresztény világ egyik vezető hatalmának számított, szellemi és anyagi gyarapodást élvezett, III. Béla elérte, hogy egyik elődjét, I. László királyt (Mánuel császár anyai nagyapját) szentté avassák 1192-ben. Erős állama aranykorként élt unokája, IV. Béla emlékezetében, aki a „Nagy Béla király” kifejezéssel tisztelte meg példaképét. Jelképértékű, hogy az egykor műveltségpártoló III. Béla király ma is a műveltséget gyarapítja utóéletének újabb, mozgalmas szakaszával. 

Ezen a mozgalmas utóéleten mit kell érteni? 

– 1848 adventjén Székesfehérvárott, a Szűz Mária-bazilika romjai között feltárták III. Béla és első felesége, Antiochiai Anna sírját. Az egyetlen, biztosan azonosítható Árpád-házi királyi házaspár földi hagyatéka előbb a régészeti és az embertani kutatásokhoz járult hozzá. László Gyula, a neves régészprofesszor például a koponya segítségével jutott arra a kutatási eredményre Szent László hermájával kapcsolatban, hogy annak arcát III. Béláról mintázták. Ez amúgy logikus is, hiszen III. Béla avattatta szentté Lászlót, tehát a herma megmintázásához ő volt méltó modellt ülni. Legújabban az archeogenetika segítségére volt III. Béla csontváza, hiszen általa lehetett meghatározni az Árpád-ház Y-kromoszómáját, vagyis férfiági örökítőanyagát. Erre újabb fontos eredmény is épült: a Szent László-hermában őrzött koponyáról kimutatták, hogy hiteles ereklye, mert III. Bélával mutat távoli férfiági rokonságot. III. Béla Szent László bátyjának, I. Gézának volt az ükunokája. 

Szóba került a jeles régészprofesszor. Miért tartja fontosnak azt, hogy László Gyula öröksége méltó helyre kerüljön? Mit jelent a „kettős honfoglalás” elmélete? 

– László Gyula leginkább tudósi magatartásában mutat követendő példát. Merész, mégis felelős gondolkodás jellemezte, s mindkét elvetendő szélsőségtől, a dogmatizmustól és a dilettantizmustól egyenlő távolságot tartott. Sokat vitatott gondolata a „kettős honfoglalás” elmélete szerint a IX. század végi honfoglalók már egy „előmagyar” közösséget találtak a Kárpát-medencében. Noha az elmélet több ponton bizonyít(hat)atlan, de történetileg egy életképes rekonstrukciót kínál, s választ ad arra a kérdésre, hogy a honfoglaló magyarok nyelve hogyan maradhatott fenn; szemben a dunai bolgár és a viking alapítású Kijevi Rusz példájával, ahol az uralkodó elit elvesztette eredeti nyelvét. 

Milyen újdonságokat rejtenek a csákberényi avar kori sírok? 

– Csákberényben két jelentős avar kori temetőt is kutatnak a régész kollégák. Korábbról Csákberény–Orondpuszta temetője ismert, itt László Gyula is végzett ásatásokat, de e hatalmas temető teljes feltárása még hátravan. Néhány éve pár kilométerrel arrébb, Csákberény-Arató-szérű nevű határában találtak egy másik avar temetőt. Itt jártam az idén. Miközben a régészek értékes és fáradságos munkájukat végezték, velem a Fehérvár Tv munkatársai készítettek beszélgetést a sírok között az Avar Kaganátus történelméről. Ám a régész kollégák munkájáról is szólnom illik. Feltűnt nekik, hogy az orondpusztai és az Arató-szérű melletti két temető eltérő szokásokról tanúskodik: mindkettő sztyeppei műveltséget tükröz, de látnak különbséget egyes rituális ismérvek között. Két etnikai csoport nyughelyeiről van szó? Meglehet. Annyi bizonyos, hogy utódaik megérték a magyar honfoglalást és később Szent István népévé váltak. 

Augusztus 20-án Szent Istvánt ünnepeltük. Melyek a Szent István-i állameszme legfontosabb üzenetei a jelennek? 

– Tudnivaló, hogy három nemzeti ünnepünk közül István király szentté avatásának napja, augusztus 20-a lett az állami ünnepünk. Megadva a tiszteletet március 15-e és október 23-a emlékének, úgy látom, hogy ez így helyes. Hiszen István a magyar állam újraalapítója volt, s nevéhez olyan alapvető újítások kötődnek, amelyek ma is jogfolytonosak. Ezek: vármegyerendszer, írott törvénykezés, állami pénzverés, államelméletről való gondolkodás. Kérdése utóbbira irányul. A válasz a fiának írott Intelmekben rejtezik, innen idézek néhány fontos gondolatot. „A vendégek… minthogy különféle tájakról és országokból jönnek, ennek megfelelően különféle nyelveket, különféle ismereteket és fegyveres erőt hoznak magukkal, s mindezek díszére válnak a királyságnak, emelik az udvar tekintélyét, és elriasztják a külföldiek pökhendiségét. Mert az egynyelvű és az egy szokás szerint élő királyság gyenge és törékeny.” A közkeletű „egynyelvű és egyszokású ország” fordítás tehát félrevezető, hiszen István nem az államterület öncélú feltöltését irányozta elő, hanem az értékes tudással érkezőket fogadta szívesen, akik immár új hazájukat gyarapították. Ezzel az állami indíttatású patriotizmus minőségelvű programját hirdette meg István. Örök ér­vé­nyűek­ az igazságos kormányzásra intő szavak! „A király legyen jóságos, irgalmas, de a többi erény is hassa át és ékesítse. A király ugyanis, ha embertelenség és kegyetlenség csúfítja el, hiába tart igényt a »király« címre, zsarnoknak kell neveznünk.” 

Hogyan telik egy kutató történész átlagos napja? 

– Nincs átlagos napom. Elég változatos az életem. A magamfajta kutató történész elsősorban olvas és ír; ezt az internet segítségével már szinte mindenütt meg lehet tenni. Székesfehérvári és budapesti munkahelyeimen is. Meg otthon, késő este, ha már egyszer a „bagoly” típusú bölcsészek közé tartozom. Amikor tudományos konferencián szerepelek vagy ismeretterjesztő előadást tartok, ismert és új helyekre való utazások színesítik életemet. A legnagyobb és legörömtelibb változatosságot mégis a gyereknevelés jelenti számomra.