Életadó húsvéti békesség

Több település fesztiválszervezéssel, a hatóságok élelmiszer-vizsgálatokkal, számos család a wellness­hétvége megszervezésével hangolódik a húsvéti ünnepre. Püspök úr miként készül, és hogyan készülnek a hittel élő keresztyén emberek? 

– Örömmel tölt el, hogy a húsvéti ünnepre készülésem egybeesik a Bach Mindenkinek Fesztivál debreceni koncertsorozatával, amelynek a csúcspontján a János passió előadása lesz hallható. Egyébként a böjti időt számomra a személyes önvizsgálat, az összeszedődés, összpontosítás, befelé fordulás, az élet megtisztítása jellemzi, hogy szabaddá váljak az Isten Krisztusban kijelentett evangéliumának befogadására. Ilyenkor keresztyénként megüresítjük magunkat, hogy Isten szeretetének tudjunk teret adni az életünkben. Ennek érdekében az ember elfordul magától, hogy sokkal intenzívebben odaforduljon Isten vezetése felé. Vészesen terjed a zabolátlanság, az elanyagiasodás, egy „újhedonista” életfelfogás, ezért időszerű a mértékletességgel élés, hogy a fogyasztói társadalom pazarlásra ösztönző kísértései ne hálózzanak be végképp bennünket. 

Egy régi református ének egyik sora így szól Jézushoz a kereszthalála kapcsán: „Értünk egyedül szörnyű kínt szenvedtél.” Mit jelent ez, hogy értünk halt meg Jézus Krisztus? 

– A passióban csúcsosodott ki mindaz, amit Jézus megszületésétől kezdve vállalt. Isten Fia azért jött, hogy ártatlan szenvedésével, engesztelő áldozatával megbékítse Istent, kegyelmet és szabadítást szerezzen nekünk. Az egész emberiség egyetemes bűnének megoldása lett a Közbenjáró Krisztus engesztelő áldozata, amely miatt elnyertük az egyetemes segítséget. Az első húsvétkor helyreállt a viszony Isten és az ellene lázadó ember között, mert Krisztus kiengesztelte az Atyát. Áldozatával legyőzte a halál hatalmát, így valóságosan felmentett bennünket Istennel szembeni tartozásunk alól. 

„Húsvét hajnalban Isten mozgósította az életerőket, a feltámasztás energiáit” – fogalmazott püspök úr egy tavalyi ünnepi jegyzetében. Jézus Krisztus kereszthalála után miért támadt fel? 

– Isten győzött az ördögi halálerők felett. Krisztus feltámasztása Isten hatalomátvétele és az emberi hatalmaskodás viszonylagossá tétele volt. Megtörtént a halál trónfosztása. Azzal, hogy Isten feltámasztotta Jézust a halálból, nekünk nem egy halott király a fejedelmünk, hanem az élő Krisztus, aki diadalra vitte az életet, ezért számunkra is lesz feltámadás. Krisztus feltámadásának ténye örömre hangol, mert Jézus feltámadásának mintájára egyszer mi is fel fogunk támadni, és Isten megváltó munkája bennünk is ki fog teljesedni. Ezért boldogító tudni, hogy „az én Megváltóm él, és az én porom felett megáll” (Jób 19,25). Ezután nem lesz már többé halál, gyász, fájdalom, bizonytalanság, és eljön a színről színre látás ideje. 

„Szent dac, boldog mámor, győzelmi jel” – fogalmazott Ravasz László püspök a húsvéti csodáról. „Én élek, és ti is élni fogtok” – mondja Jézus a János evangéliu­mában. Hogyan érthetjük meg, hogy mi történt kétezer évvel ezelőtt, és mit üzen mindez nekünk a mindennapokra? 

– A feltámadás tehát nemcsak a múlthoz tartozik, hanem a Krisztus feltámadásában megnyilvánuló erő a jelenben is megtapasztalható. A feltámadott Jézus Krisztus erőivel egy új életre indulhatunk. A megnyílt sír fényében boldog nyugalommal tudunk nézni halottaink sírjára, és a magunk sírjára is, mert a halálban sem hagy magunkra a mi Feltámadott Urunk. Ez új örömre hangol. A keresztyén hit nem létezik feltámadáshit nélkül, ami azt jelenti, hogy ennek a feltámadáshitnek vannak etikai következményei. Olyan következmények, amelyek egyszerűen nem engedhetik meg, hogy mi úgy folytassuk az életünket, mint eddig. Ahogyan Isten küzdött a halál ellen, úgy kell nekünk is küzdeni az emberhez méltó életért. Az Apostoli Hitvallásban a test feltámadását valljuk, azaz, ha Isten ebben a testben akar feltámasztani, akkor emberi testünkért sokkal nagyobb a felelősségünk, ezért az ember elkötelezett a testi élet megbecsülésére, tisztaságára és az élet védelmére. Krisztus megváltó áldozatának ereje szembesít bennünket a régi énünk jellemhibáival, gyarlóságainkkal és gyengeségeinkkel. Krisztus erejével sikerülhet megszabadulni ezektől. 

A feltámadás után többen is találkoztak Jézussal az evangéliumok tudósítása szerint. Kit emelne ki kö­zülük? 

– János evangéliuma feltámadástörténetének nyitó képét a legreményvesztettebb Krisztus-követő, a magdalai Mária uralja. Volt oka rá, mert a halál múlt időbe tette azt a Jézust, aki bizalmába fogadta, aki a gonosz erők arzenáljától, hét ördögtől szabadította meg az életét. Máriát a fájdalom szinte vakká tette, és kertésznek vélte Jézust. De amikor Jézus a nevén szólította, akkor átélte a reménység feltámadását. Számunkra is fontos üzenete ennek a jelenetnek, hogy Jézus megérintő szava eléri a belső magány pusztaságait, a veszteségérzet centrumát, a gyász mélypontját, és megvigasztal. Jézus szava behatol a szívnek azokba a rétegeibe is, amelyet az ember nem ismer, csak az, aki teremtette. 

„Feltámadt a mi életünk, Vígan méltó énekelnünk, Úr Krisztust dicsérnünk” – szól egy másik egyházi ének. A húsvét örömének megélése közben miként gondoljunk azokra, akik háborúkat elszenvedő országokban vagy súlyos betegséggel, netán üldöztetésben élnek, mindennap találkozva a szenvedéssel és a halállal? 

– A feltámadott Úr ma is menetkészséget vár tőlünk, és minket küld: Menj az én testvéreimhez! Támassz bennük reménységet! Az értelmetlen halálok idején kell szólnunk az életről, a gyűlölet idején kell vallanunk a szeretetről, a sokféle veszteség idején kell beszélnünk Krisztus győzelméről. Ma is feladatunk, hogy az értelmetlen áldozatok idején hirdessük az egyetlen értelmes jézusi áldozatot, az átverések, álhírek és félrevezetések világában kell megmaradnunk igaz tanúnak. Ma is hírül kell adnunk, hogy a Krisztus-ügynek, az életnek folytatása van, mert Isten diadalra vitte az életet és üdvösséget! 

Meghajló ég címmel a napokban jelent meg az elmúlt tíz év igehirdetéseiből válogatást közlő, legújabb kötete. Mire utal a könyv címe? 

– Valamikor az egyik zsoltáríró kérte: „Hajlítsd le az eget, Uram, és szállj le…” Isten pedig meghallgatta, mert a mindenkori ember helyzete provokálja őt, és találkozásra ösztönzi, aki nem is nyugszik addig, amíg a találkozás létre nem jön. Minden torlaszt, akadályt, feltartóztató erőt áttörve képes még az egeket is meghajlítani, hogy testközelbe jöjjön, és megkeresse, megtartsa, ami elveszett. Isten dicsőséges világának törvényszerűségei és ajándékai lekívánkoznak a földre, hogy ne legyen többé lent és fent, ég és föld, magasság és mélység, fény és sötét, nyomor és gazdagság, hogy felemelkedjen az élet értéke. A meghajló ég Krisztusban érte el a földet. Advent és karácsony volt a kezdet, a nagyhét és a feltámadás volt Jézus küldetésének célja, amellyel megkaptuk a megváltás csodáját. 

Amellett, hogy a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke, a Debrecen-Nagytemplomi Református Egyházközség lelkipásztora is. Mi lesz az üzenete az idei ünnepi igehirdetésének? 

– Az Élő Úr nem engedi magát múmiává tenni, eszmévé vagy dogmává merevíteni. A feltámadás olyan távlatokat hordoz, ami minden fogalmat szétrepesztő, a szókészletünket túlszárnyaló, amit szem nem látott, fül nem hallott és ember szíve meg sem gondolt. Ezért a feltámadás a keresztyénség és a keresztyén élet fordulópontja. A Feltámadott a mindennapokban akar találkozni az övéivel: ott, ahol verejtékezünk, vagy megpihenünk, ahol veszély van, vagy biztonságban vagyunk, ahol gyermek születik, vagy elmegy valaki a minden élők útján, ott, ahol imádkozunk, vagy megbénít a félelem. Krisztus mai feltámadásokat akar. Akkor van értelme a húsvétnak, ha már most van feltámadás. Világunk totális morális kudarcából csak az segíthet kilábalni, ha az élet győzelmét komolyan véve igyekszünk másként élni és erkölcsileg megváltozni. A feltámadás át tudja hangolni az életünket. A sötétséget leleplezi a húsvét fénye. A hazugsághadjáratot felülírja az örömhírvivők igehirdetése. A megsemmisíteni akaró gonosz szándék zátonyra fut az életadó húsvéti békességen. A hatalommániás romlottság korrupcióját legyőzi a feltámadás tisztasága. Hiszek abban, hogy ma is feltámadnak emberek a hitetlenségből, a szeretetlenségből, a kegyetlenkedésből, az önmaguknak élésből és az öndicsőítésből, hogy ami eddig csak látszatkeresztyénség, tetszhalál, alvás és tengődés volt, abból élhető és élni érdemes állapotot formál a feltámadott Krisztus. Ő találkozásra készen vár mindenkit 2026 húsvétján is. Ha a húsvéti hit és megújulás erői határoznak meg bennünket, akkor győzni fognak az emberi élni akarás és a jó szándék erői.