Melegek a szöcskék közt is akadnak

– Megítélése szerint a magyarok miért ennyire elutasítóak a melegekkel szemben?
– Mielőtt kérdésére válaszolnék, fontos megjegyeznem, hogy az ELTE kutatói a társadalmi távolságtartás mértékére kérdeztek rá, majd felsoroltak néhány csoportot, a válaszadók közül pedig a legtöbben a homoszexuálisokat utasították el.

– Mi a probléma ezzel a módszerrel?
– Az, hogy sokak számára a homoszexuális kifejezés elsősorban a férfiakhoz kötődik, mégpedig gyakran azokhoz, akik amikor csak lehet, szexuális életet élnek, mégpedig análisan. Ez pedig mindenképpen hamis kép a melegekről és a leszbikusokról. Mi a felméréseink során más módszert használtunk.

– És más eredményre is jutottak?
– Az elutasítottság nálunk is magas volt, de árnyaltabb képet kaptunk.

– Önök mit kérdeztek?
– Például egy európai felmérés kérdését, amit több mint 30 országban kérdeztek: „Hagyni kell, hogy a melegek és a leszbikusok szabadon éljék az életüket úgy, ahogy akarják?” Így lehetőség nyílt nemzetközi összehasonlításra is.

– És hol foglalunk helyet Európában?
– Az európai átlagnál elutasítóbbak vagyunk, hasonlóan a volt szocialista országokhoz. A legnyitottabb országok közé tartozik például Dánia, Hollandia, Franciaország, Belgium és Svájc.

– Számokban ez mit jelent?
– Amíg a megkérdezett európaiak több mint 60 százaléka egyetért a kérdésünkben foglaltakkal, addig nálunk ez az arány alig 40 százalék feletti.

– Mérték a korcsoporthoz kötöttséget is?
– Hogyne. Európában a 15 és 34 év közöttiek 70 százaléka megengedő, nálunk a fele. Ez az arány Európában a 65 év felettiekre jellemző, nálunk viszont a legidősebbeknek csupán a harmada mutatkozott elfogadónak.

– Iskolai végzettséghez köthető az elfogadási hajlam?
– Azt várnánk, hogy a legiskolázottabbak a legelfogadóbbak – euró­pai szinten ez így is működik, ám nálunk azokhoz köthető, akiknek az érettségi a legmagasabb iskolai végzettségük.

– Politikai nézetek szerint?
– Európában a mérsékelten baloldali gondolkodásúak a legelfogadóbbak, de a jobboldal 57 százaléka is toleráns. A tendencia nálunk is megfigyelhető, csak alacsonyabb szinten.

– Vallásosság alapján?
– Európában a nem vallásosak 73 százaléka elfogadó, de a kifejezetten vallásosak 49 százaléka is. Nálunk ez az arány 53, illetve 39 százalék. Érdekes a felekezeti megoszlás is. Európai szinten a protestánsok elfogadóbbak, mint a katolikusok – nálunk viszont a katolikusok egy kicsivel nyitottabbaknak mutatkoztak e kérdés megítélésében.

– Mi lehet az oka az európai és a magyar átlag nézetkülönbségeinek?
– Leginkább talán történelmi okokra vezethető vissza: ők korábban találkoztak a befogadó társadalom előnyeivel, mint mi.

– Tudjuk azt is, mihez köthető az, hogy valaki elfogadó-e vagy sem?
– Ennek természetesen számos oka lehet, de egy kiemelhető. Ami az elfogadókat összeköti, mint ahogy az elutasítókat is, az az elégedettség érzése. Minél elégedettebb valaki az életével, környezetével, körülményeivel, annál elfogadóbb. Ez így van Magyarországon is.