Hihetetlen péti show: eltűnik a pétisó?

A Nitrogénművek először a nyáron került a támadások kereszttüzébe, amikor a múlt évhez képest duplájára, 140 forintról 300 forintra emelkedett a műtrágya kilónkénti ára. Az áremelkedés hátterében az állt, hogy a Nitrogénművek ésszerűnek nehezen nevezhető, gázszolgáltató váltása után dupla annyit fizetett a földgázért. A gyártó azonban főként az orosz vegyi alapanyagok, többek között a kálium-klorid árának emelkedésével hozta összefüggésbe a drágulást. Az orosz fél az alapanyag iránti, jelentősen megnövekedett kereslet miatt emelte nagymértékben az árat.

A drágulást Bige László, a Nitrogénművek tulajdonosa, a nemzetközi piac viszonyaival is indokolta, az MTI-nek akkor úgy nyilatkozott: a magyar nyitott, s ezért versenypiac, így ha a reálisnál drágábban adnák a műtrágyát, azonnal megjelenne az import. A környező országok szinte mindegyikében vannak műtrágya gyárak, így a készterméket nem kell messzire szállítani. Az elnök-vezérigazgató elmondta azt is, hogy a Nitrogénművek szinte a teljes termelését el tudná adni külföldön, mert más piacokon is van fizetőképes kereslet a műtrágyára.

A műtrágya árát ezen felül a várható termésátlagok és terményfelvásárlási árak is nagymértékben befolyásolják, ha a gyártó és a kereskedők jó termést várnak az adott évre, akkor emelik a termeléshez szükséges eszközök, így a vegyszerek árát is.

Magyarországon éves szinten mintegy 1 millió tonna műtrágyát használnak fel. A Nitrogénművek péti gyárának kapacitása évi 0,95-1,1 millió tonna, míg a szolnoki gyáré 120 ezer tonna. A Nitrogénművek a magyar piacon évi 500-600 ezer tonna nitrogénalapú és 80 ezer tonna nitrogén-foszfor-kálium alapú műtrágyát értékesít, míg a többit exportálja. A Nitrogénművek tavaly 48,2 milliárd forintos nettó árbevételt ért el, ebből 16,8 milliárd forint a külföldi, 31 milliárd forint pedig a belföldi eladásokból származott.

A szépen mutató adatok ellenére a Nitrogénművek október 21-én időlegesen bedobta a törölközőt, többek között a Duna vízállására hivatkozva. Az akkori közlemény szerint a cég vezetése azért döntött a gyár leállítása mellett, hogy a társaság működőképességét megőrizzék. Blazsek István vezérigazgató a termelési szünetet 2-4 hétre-re becsülte, a működésüket pedig a gyárban tárolt műtrágyakészletek értékesítésével próbálták fenntartani. A szünetet hamarosan újabb egy hónappal megtoldották, ám még a mai napig sem indult újra a termelés.

A cég valójában azért kényszerült a leállásra, mert 9 millió eurós (2,43 milliárd forint) tartozást halmozott föl gázszolgáltatójával szemben, erre válaszként az EOn Földgáz néhány hete leállította a gázszállítást.

Az 1990-ben privatizált Nitrogénműveket 2002-ben a Mol Rt.-től, illetve a holland kistulajdonostól 20 millió dollárért vásárolta meg Bige László. A színfalak mögött azonban a Nitrogénművek részvényeiért most is nagy küzdelem folyik.

Bige Lászlót Rozsnyói György, a Nitrogénművek Zrt. 50 százalékos tulajdonosa pereli, azt állítja, hogy a társaság a tavalyi hivatalos mérlegében szereplő több milliárd forintos nyereségével szemben ennél is nagyobb veszteséget szenvedett el devizaügyletei miatt. Mindennek ellenére rengeteg osztalékot osztottak szét a részvényesek között a csődközeli cégnél.


A bajba jutott gyárnak végül az állam dobott mentőkötelet, ám a fő érv a műtrágya-ellátás biztosítása volt, hogy emiatt ne kerüljenek nehéz helyzetbe a honi gazdák. A megállapodás értelmében az Magyar Fejlesztési Bank a péti társaság többségi tulajdona és egyéb biztosítékai fejében a meglévő 14 milliárd forintos állami hitelt további 10 milliárd forinttal fejelné meg, s mindkettő mögé kézfizető kezességet vállalna.

A hitel azonban nem nyújt mindenre megoldást. Ha el is indul a gyártás Péten, akkor sem lehet fedezni a mezőgazdaság tavaszi nitrogénműtrágya szükségletét. Karsai József MSZP-s szakpolitikus szerint az országban mintegy 200 ezer tonnányi van raktáron, aminek egy része lekötött export, míg a legkisebb szükséglet májusig 650-700 ezer tonna lenne. Ekkora mennyiséget pedig még teljes kapacitással sem tud legyártani az üzem. Ha pedig nem indul be a gyártás, 200 milliárd forintos vesztesége lesz az ország mezőgazdaságának, azaz nem tudjuk megtermelni a saját élelmiszerszükségletünk nagy részét sem. A gyártás újraindulását ráadásul most a gázkrízis is késlelteti A műtrágyák alapanyaga ugyanis a földgáz, ami az ukrán-orosz gázvita miatt egyelőre nem jön.