Végre egy kis bizalom!
Most ugyan üzleti nehézségekre számít a Közép-Kelet Európában befektető és működő vállalatok kétharmada, hosszú távon inkább bevétel növekedéssel számolnak a régióban – derül ki az Atradius Hitelbiztosító felméréséből. Magyarországon a makrogazdasági instabilitás a befektetési kedv legnagyobb gátja.
Bár a felmérés során megkérdezett cégvezetők 40%-a szerint a gazdasági válság nyomán az elkövetkező 12 hónapban közepes nehézségekkel kell számolniuk, 30%-uk pedig negatív vagy nagyon negatív következményekre számít, a vállalatok mégis pozitívan nyilatkoztak hosszú távú elképzeléseikről Közép-Kelet Európában. Csupán 14%-uk gondolja úgy, hogy a régióban a válság üzleti visszaeséshez fog vezetni. Ezzel szemben a válaszadók 61%-a úgy becsüli, hogy az elkövetkező 3 évben a kereskedelemből és befektetésből származó éves bevételük több mint 6%-kal fog emelkedni, és 90%-uk szerint a régióból származó éves profit növekedni fog ebben a periódusban. Ez az eredmény részben azt a várakozást mutatja, hogy a közép-kelet európai gazdaságok a lassulást hozó 2009-es év után 2010-2011-re új erőre kapnak, de arra is rávilágít, hogy sok vállalat még nem teljesen építette be a válság várható hatásait az üzleti terveibe.
Miért lehet vonzó célpont Közép-Kelet Európa? A válaszadók 72%-a a régió erős fejlődési lehetőségeit jelölte meg válaszként arra a kérdésre, miért választják Közép-Kelet Európát. A fejlett piacok gazdasági lassulása is szerepet játszik a befektetők választásában: 44%-uk szerint ez egy fontos faktor. A válaszadók szerint ugyancsak fontos elem a demográfiai tényező, amely az elkövetkező években akár aggodalomra is adhat okot, mivel a régió népességében erős csökkenésre lehet számítani. Közép-Kelet Európa ezzel hátrányba kerül más fejlődő piacokkal szemben, mint Latin-Amerika vagy Délkelet Ázsia, amely piacokon korábbi tanulmányok kimutatták, hogy a vállalatok a növekvő populációt kulcstényezőként kezelik.
| Az alábbi piacok közül melyek élveztek prioritást a vállalata növekedési tervében az elmúlt 3 évben, és melyeket fogja előnyben részesíteni a következő 3 évben? (több választás lehetséges) | ||
|
| Az elmúlt 3 évben | A következő 3 évben |
| Lengyelország | 49 % | 34 % |
| Cseh Köztársaság | 34 % | 33 % |
| Szlovákia | 12 % | 17 % |
| Magyarország | 24 % | 27 % |
| Észtország | 7 % | 7 % |
| Lettország | 5 % | 9 % |
| Litvánia | 5 % | 8 % |
| Románia | 22 % | 28 % |
| Bulgária | 14 % | 19 % |
| Szlovénia | 4 % | 10 % |
| Horvátország | 9 % | 12 % |
| Szerbia | 6 % | 16 % |
| Más | 2 % | 4 % |
| Nem tudja | 12 % | 7 % |
Hazánk is növekvő érdeklődésre számíthat. A Közép-Kelet Európában már aktív vállalatok általánosságban úgy tervezik, hogy a következő 3 évben megosztják jelenlétüket a régióban. A diverzifikáció során Lengyelország terhére minden más piac – köztük Magyarország is – növekvő érdeklődésre számíthat a következő években. Bár Lengyelország továbbra is fontos piac marad, a vállalatok egyre inkább a Balkán országai felé fordulnak, amelyek ugyan lemaradásban vannak a közép-európai piacokkal szemben a reformok és a gazdasági fejlettség területén, de az elkövetkező években csökkenhet ez a különbség.
Aggályok. A régió pozitív értékelése mellett a válaszadók több aggályos területet is megjelöltek a piacokon, amelyek veszélyt vagy kockázatot jelenthetnek. A kiterjedt bürokrácia még mindig a fő gátló tényező a vállalatok számára. A vállalatvezetők további kockázatokat látnak a gyenge infrastruktúrában, a képzett munkaerő hiányában és az emelkedő bérköltségekben. Magyarország esetében a vállalatok a makrogazdasági instabilitást tartják a leginkább aggályosnak. A válaszadók gyengének ítélték hazánk fiskális politikáját, amelyet a felvett IMF hitelben láttak megnyilvánulni.
A kereskedelmi és befektetési feltételek javulását a válaszadók a régióban a további EU-terjeszkedésben, a schengeni határok kiterjesztésében és az eurózónához való további csatlakozásokban látják.
| Az alábbi piacokon mely működési feltételek jelentik a legnagyobb problémát a vállalata számára? (több válasz lehetséges) | ||||||||
|
| Gyenge infrastruktúra | Politikai instabilitás | Gazdasági instabilitás | Korrupció | Képzettség hiánya | Gyenge vállalati irányítás | Nem megfelelő jogi környezet | Nem hatékony ügyfél-szolgálat |
| Lengyelország | 19 % | 11 % | 20 % | 16 % | 24 % | 15 % | 11 % | 9 % |
| Cseh Közt. | 9 % | 10 % | 19 % | 15 % | 17 % | 18 % | 10 % | 6 % |
| Szlovákia | 14 % | 11 % | 17 % | 14 % | 14 % | 12 % | 7 % | 7 % |
| Magyarország | 9 % | 10 % | 26 % | 14 % | 15 % | 14 % | 9 % | 7 % |
| Románia | 26 % | 12 % | 23 % | 29 % | 20 % | 21 % | 16 % | 13 % |
| Bulgária | 21 % | 14 % | 22 % | 28 % | 19 % | 23 % | 18 % | 12 % |
| Szerbia | 26 % | 29 % | 26 % | 27 % | 13 % | 19 % | 17 % | 15 % |
