Agrárkamarák a tisztességtelen kereskedők ellen

A napokban két napos tanácskozást tartottak a Visegrádi Négyek agrárkamarái Debrecenben. A vendéglátó Magyar Agrárkamara az egyik napirendi pontként a kereskedelmi etikai kódex szükségességét, a kereskedőkkel szembeni fellépés mikéntjét jelölte meg.

A négy ország szakértői beszámolóiból kiderült, hogy sehol sem sikerült a kereskedők helytelen magatartásán változtató megoldást találni. Az egyes országokban eltérő módszereket alkalmaznak: Szlovákiában áprilistól egy törvény lép erről életbe, Lengyelországban a polgári törvénykönyv szerződésekkel kapcsolatos pontjain változtatnak, Magyarországon éppen a következő napokban kerülhet sor egy etikai kódex elfogadására – bár erre a tárgyaló felek nem mindegyike szerint - kerül sor -, vagy annak hiányában egy törvény készül, Csehországban a liberális kereskedelmi szabályokat támogató kormányzat elvet ilyen törekvéseket.

Koncz György, a Magyar Agrárkamara elnökhelyettese elmondta, hogy míg az EU régi tagországaiban szerves fejlődés során alakult ki a termelők-feldolgozók-kereskedők viszonya, addig a V-4-ek országait néhány év alatt lerohanták a multinacionális áruházláncok, és ma már gyakran az összes kereskedelmi forgalom több felét is irányítják. Módszereik lényege, hogy minél alacsonyabbra szorítsák a beszerzési árakat, és bevételeiket olyan összegekkel gyarapítsák, melyeket a beszállítókkal fizetetteknek meg. Ezek aránya akár az áru átvételi árának 30-50 százalékát is eléri. Ugyanakkor a helyi termékeket nyomott áron kínált importtal helyettesítik. Gyakorlat, hogy a V-4-ek termelőitől származó terméket körbe utaztatják, és ezekkel szorítják árengedményekre a helyi beszállítókat.

A szlovák kamara elnöke, Milan Semancik meghökkentő beszámolóval támasztotta alá az elhangzottakat. Elmondta, hogy a kamara próbavásárlásokat végzett három üzletláncnál. A Lidlben 19,5 százalék, a Tescoban 36,8 és egy szlovák tulajdonban lévő láncnál 52,2 százalék volt csupán a helyi termékek aránya. Aztán végeztek Csehországban, Magyarországon és Ausztriában is hasonló felmérést. Kiderült, hogy a cseh Lidl üzletekben 47,2 volt a cseh áruk aránya, a magyar Lidlben 20,2, míg az osztrák Lidlben 29,1 százalék.

A cseh kamara vezetője, Jan Veleba leszögezte, hogy hazájában csak a sajtóban bízhatnak. A minap végeztek tejtermékekről az összes lánc körében egy próbavásárlást, melynek eredményeit nyilvánosságra hozták, s ennek hatására néhány napon belül a Billa röplapokon hirdette, hogy növelte a cseh áruk arányát. A következő akciójuk a hústermékek közötti import arányt térképezi fel.

Lengyelországban más megoldást szorgalmaznak: a polgári törvénykönyv szerződésekkel kapcsolatos részében próbálják rögzíteni azt, hogy miként kell kinéznie egy „tisztességes” szerződésnek, az mikor felel meg a normális ár/érték aránynak. Ennek megsértésekor a bírósághoz fordulhat a termelő. Két ilyen próbapert indítottak cseh baromfitermelők, mely egy év óta nem ért véget. Arra kíváncsiak, miként működik a jogszabály a gyakorlatban.

Április 1-én lép hatályba a szlovák kereskedelem erőfölénnyel való visszaélését tiltó törvény. Eredetileg januártól volt hatályos, de a kereskedők nyomására már azt is módosítani kellett. Roman Sustac kamrai szakértő szerint a kereskedők minden jogászt és szakértőt megmozgatnak, hogy kiskapukra leljenek. Vélhetően folyamatosan módosítani kell majd a törvényt, hogy ezeket a kapukat rendre be tudja zárni a pozsonyi törvényhozás.

A kamarai vezetők tapasztalván, hogy a térségben nagyjából azonos módszerekkel nyernek teret a nemzetközi kereskedelmi cégek a Magyar Agrárkamra szervezésében tartott debreceni találkozójukon úgy döntöttek, hogy e kérdésről külön egyeztetnek június első két napján Pozsonyban.