Egy kft-nek nem lehet rokona!

Szüretkor és egyéb, alkalmi jellegű munkáknál manapság is igen elterjedt az ellenérték nélkül, szívességi alapon végzett munka. Bár a kalákázás rokoni, jószomszédi, baráti kapcsolatokon alapuló, néhány óráig vagy egy-két napig tartó, teljesen ingyen végzett munkát jelent, néhány élelmes vállalkozó ezt a lehetőséget kihasználva próbál kibújni a közterhek megfizetése alól.

- Előfordult, hogy külföldi állampolgárok távoli rokoni kapcsolatra hivatkozva - állításuk szerint szívességi alapon - dolgoztak a földeken, ám kollégáink kérdésére még „rokonuk" nevét sem tudták megmondani. Arra is volt már példa, hogy a kalákázó és "megbízója" együtt katonáskodott, de egyik szerint Zalaegerszegen, a másik szerint Kalocsán töltötték a szolgálatot - példázza az origo.hu-nak az egyértelmű visszaéléseket Dr. Bakos József, az OMMF Észak-magyarországi Munkaügyi Felügyelőségének igazgatója.

Kaláka vagy feketézés?
- Egységes recept a szabálytalan kalákamunka kiszűrésére nincs, ezért az ellenőrzést végző kollégáknak ismérvek sokaságát figyelembe véve kell eldönteniük, hogy adott esetben valóban szívességi munkavégzéséről van-e szó. Rt., kft., vagy bt. esetén a szívességi munkavégzés fogalmilag kizárt, egyéni vállalkozóknál illetve őstermelőknél azonban előfordulha" - ismerteti az „alapszabályt" Bakos, és rögtön hozzá is teszi: ha közeli hozzátartozók vesznek részt a munkában, az ellenőrök mindenképpen elfogadják a szívességi munkavégzést.

Távoli rokonok, barátok esetén már szigorúbban járnak el a munkaügyi felügyelőség emberei. Ha a helyszínen egyértelműen megállapítják, hogy a dolgozók szándéka a segítségnyújtás volt és nem kapnak ellenszolgáltatást a tevékenységért, akkor a "házigazda" nem számíthat szankcióra. Amennyiben viszont a jelek szabálytalan foglalkoztatásra utalnak, a foglalkoztatónak kell bizonyítania, hogy a részére végzett munka szívességi alapon történt. A munkaügyi felügyelő ekkor a vizsgálat során megállapított tényeket, bizonyítékokat figyelembe véve minősítheti a foglalkoztató és a munkát végző közötti kapcsolatot.

Az igazgató szerint a minősítés során sok múlik azon, hogy a munkát végzők milyen benyomást keltenek az ellenőrökben. Ha jó hangulatban, baráti beszélgetés mellett "koccintgatva" zajlik a szüret és esetleg meg is vendégeli cimboráit a házigazda, akkor az ellenőrök természetesen elfogadják a szívességi munkavégzést. Ha azonban szigorú alá- és fölérendeltségi viszonyt, utasítási jogot, barátok közt megengedhetetlen hangnemben zajló beszélgetéseket tapasztalnak, akkor nem fogadják el a kalákamunkát, és a foglalkoztatónak kell bizonyítania állítását.

Száz forintos közteher - AM-könyvvel
Ha az idényjellegű mezőgazdasági munkálatok résztvevői ellentételezésért, azaz fizetésért dolgoznak, a szabályos foglalkoztatás legegyszerűbb módja az Alkalmi Munkavállalói (AM) Könyv használata. Ezt a munkaügyi központ kirendeltségén szerezhetik be az alkalmazottak.

- A munkavállalónak el kell vinnie AM-könyvét a munkavégzés helyszínére, a foglalkoztatónak pedig még a munka megkezdése előtt meg kell tennie a szükséges bejegyzéseket. Meg kell jelölni a foglalkoztató adatait, a munkavégzés helyét és napját, valamint azt, hogy milyen munkakörben, milyen kifizetendő munkabér mellett alkalmazzák a dolgozót - összegzi a legfontosabb szabályt Bakos, hozzáfűzve, hogy a munkaadónak és az alkalmazottnak is alá kell írnia a megfelelő rovatokat.

A munkaadó egybefüggően, akár öt napra is szerződhet alkalmi munkavállalójával, ekkor azonban - az AM-könyv kitöltésével - a teljes időszakra létrejön a foglalkoztatási jogviszony. Tehát a dolgozónak akkor is meg kell kapnia fizetését, ha valamilyen oknál fogva - például az időjárás miatt - meghiúsul a munkavégzés.

A munkavégzéshez kapcsolódó járulékokat közteherjegy formájában kell lerónia a foglalkoztatónak attól függően, hogy milyen napszámban, bérben állapodott meg a dolgozóval. A jegyet a nap végén kell beragasztani az AM-könyvbe. Az igazgató szerint a magánszemély munkáltatók (például őstermelők) a befizetett közteherjegy értékének hetvenöt százalékát személyi jövedelemadójukból visszaigényelhetik, tehát négyszáz forintos (1800-2399 forint napibér esetén értendő) közteherjegy esetén gyakorlatilag csak száz forintot kell leróniuk ahhoz, hogy szabályosan foglalkoztassák alkalmazottjukat.

Biankó dátumért is büntet az ellenőr
- Az utóbbi időben nagyon sok a dátumokkal kapcsolatos visszaélés. Gyakori eset, hogy a foglalkoztató nem tölti ki a munkavégzés időpontját, illetve az év és a hónap bejegyzésével biankó dátumot ad meg, bízva abban, hogy ha idegen gépjármű jelenik meg a környéken, még lesz alkalma beírni a pontos dátumot. Munkatársaink természetesen ezt a hiányosságot is feketemunkaként értékelik, és ennek megfelelően, a jogszabályi előírások szerint járnak el - hangsúlyozza Bakos József.

Ugyancsak gyakori trükk, hogy egy-egy ellenőrzés során az AM-könyvek „eltüntetésével" és utólagos kitöltésével próbálják menteni helyzetüket a foglalkoztatók, ez azonban szintén bírságot von maga után. - Az ellenőrök nem fogadják el azt a kifogást, hogy a munkaadó gépjárművének csomagtartójában tárolja a könyveket, és az ellenőrzés pillanatában nem tartózkodik a munkavégzés helyszínén. Egy legfelsőbb bírósági ítélet indoklásában kimondta, hogy mindig a munkavégzés helyén kell lenniük az AM-könyveknek, hiszen utólagos bemutatással már nem lehet hitelt érdemlően bizonyítani, hogy szabályosan, a munka megkezdése előtt töltötték ki azokat" - magyarázza a szakember. Bakos szerint a biankó dátum és a gépjárműben „felejtett" AM-könyv mellett a hőre, vagy folyadék hatására eltűnő tinta is slágernek számít, amely - ha használata bizonyítást nyer - ugyancsak súlyos szankciót von maga után.

AM-könyves foglalkoztatás esetén további követelmény, hogy nyilvántartást vezessen a munkaadó. A dokumentumban fel kell tüntetni a munkáltató és a munkavállaló adatait, aláírását, az AM könyv sorszámát, a lerótt közteherjegy értékét, a nettó kifizetés összegét, valamint azt, hogy mely napokon történt a munkavégzés. Bár a nyilvántartásnak nem kell a szüret helyszínén lennie, vezetését nem hanyagolhatja el a foglalkoztató, hiszen a tárgyhónapot követő hónap tizenkettedikéig adatot kell szolgáltatnia az alkalmi munkavégzésről az adóhatóság felé. Munkaügyi nyilvántartást - közismert nevén jelenléti ívet - szintén vezetnie kell a munkaadónak - ennek meglétét a helyszínen ellenőrzik a munkaügyi felügyelőség emberei

Ha a feketemunkás busszal érkezik…
Bakos József tapasztalatai szerint az elmúlt három évben 2,7 és 3,1 fő között mozgott az egy intézkedésre jutó feketemunkások száma Észak-Magyarországon. Ez az arány a mezőgazdasági munkák esetén jóval magasabb, tíz és tizenöt fő között alakult. - Az adatok azt jelzik, hogy alkalmanként nem egy-két főt, hanem jóval több embert foglalkoztatnak feketén a mezőgazdaságban - összegez az igazgató, aki szerint az említett tény is segíti a kalákamunka és a feketefoglalkoztatás megkülönböztetését.

- Szívességi munkavégzés esetén nem szokás harminc-negyven fővel, buszokkal megjelenni a szőlősorok közt, a kaláka ugyanis egészen közeli baráti kapcsolatot feltételez - magyarázza. Az igazgató fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy június elsejével módosult a munkaügyi ellenőrzésekről szóló jogszabály. - A munkaügyi felügyelőnek nemcsak feketemunka, hanem nagyon sok egyéb szabálytalanság esetén is javaslatot kell tennie a munkaügyi bírság kiszabására, az igazgatónak pedig - amennyiben a szabálytalanság bizonyítottan megvalósult - nincs mérlegelési jogköre; ki kell szabnia a bírságot.