Hamarosan Kínából érkezik a tömött libamáj?

Magyarország mezőgazdászai a felkelést próbálgatják. A gyümölcstermesztők szupermarketek által megszabott dömpingárai elleni nyári protestálása után az állattenyésztők és a tejtermelők olcsó áru elleni tüntetései következtek. Mindkét esetben külföldi konszernek – az Aldi Németországból, az Auchan Franciaországból, a Tesco Nagy-Britanniából – azok, amik ellen fellépnek. De a Sparra is gyanakodva tekintenek. Most pedig osztrák állatvédőket vádolnak.

A „Négy Mancs” szervezet szeptemberben indított kampányt a magyar hízott-libamáj ellen. E kampányban Magyarország legnagyobb termelőjére, a Hungeritre – és Ausztriára szorítkozott. Az Adeg, a Spar és a Rewe osztrák leányvállalatának azt vetette a szemére, hogy, ellentétben Németországgal, továbbra is kínál tömött libából származó májat és húst. Ezáltal az osztrák fogyasztók „az állatkínzáson meggazdagodni vágyó, felelőtlen szupermarketláncok áldozatává válnak”. Fénylő példaként Lengyelországot említik, mely egykor a világ harmadik legnagyobb libamáj-előállítója volt, de „feladta ezt az állatkínzó módszert, és ma Európa legsikeresebb libahústermelője”.

Az osztrák állatvédők a vélt sikerükön felbuzdulva novemberben ismét támadásba lendültek: Felszólították a kereskedéseket, hogy bojkottálják a magyar Olivia neveldéiből származó nyúlhúst. Egy filmben ugyanis rosszul tartott és beteg nyulakat is bemutattak.

Ezúttal azonban pechje volt a „Négy Mancsnak”: Pallós László, Magyarország „állatvédelmi felügyelője” november végén egyértelműen úgy nyilatkozott, hogy az Oliviánál nem folyik nyúltenyésztés a videoclipben bemutatott módon. Svájci tulajdonban lévén a vállalkozás az esküszövetségi jog szerint tevékenykedik. Lehet, hogy ez a szabályozás az állatvédők számára talán nem elég szigorú, de sem olyan magyar, sem olyan EU-szabályok nincsenek, amelyeket a nyulakra alkalmazni lehetne.

Nem úgy a libáknál. Egy „defektet” követően befejezték az akciót: Az egyik fotó ugyanis, amit a kampány alátámasztására használtak fel, a kézi tömést állította pellengérre, mely fotón egy vascsövet dugtak a liba nyakába. Csakhogy: Magyarországon ezt a módszert, a közelgő EU-csatlakozásra való tekintettel, nem alkalmazzák már évek óta. Az új, gép töméses módszer pedig a Magyar Állatorvosi Kamara szerint nem állatkínzás.

Most az állatvédőket vádolják. Egy „neves német ügyvédi iroda“ tesz javaslatokat a jogi lépésekre, mondta Bárány László, a Baromfi Terméktanács elnöke. Számításai szerint a kampány következtében 7-8 milliárd forint (25 és 30 millió euró közti) kár keletkezett. Elgondolkodtató, hogy a magyar szállításokat javarészt német tulajdonban lévő lengyel üzemekből pótolják. Az érdekvédő utalt a már említett állatvédelmi hivatalnok Pallósra, aki „gazdasági motivációkat” sejt a „Négy Mancs” mögött. Szabó Miklós, a Tranzit-Ker kereskedőház vezérigazgatója szintén hasonló utalást tesz: Bulgariában, Franciaországban, Portugáliában és Spanyolországban is folytatnak gépi tömést – a Négy Mancs mégis csak Magyarországot támadja.

Eddig az Európában elfogyasztott tömött libamáj 80 százaléka Magyarországról származott. Mostantól lehet, hogy a piacot Kínából látják majd el - aggódik Magyar József, a Hungerit vezérigazgatója. „Ki ellenőrzi majd, hogy milyen módszerrel tömik a libákat?“ Január közepétől ismét tömnek majd libát (és kacsát) a Hungeritnél. A termelők megerősítve érzik magukat azóta, amióta a Parlament a tömött szárnyasokból származó termékeket „nemzeti értékké” nyilvánította.

PETER MARTOS, BÉCS/BUDAPEST
(Die Presse, 2008.12.12.)