Lemond-e százmilliárdokról a kereskedelem?

A tét több száz milliárd forint. Ma eldőlhet, lesz-e kereskedelmi etikai kódex, vagy az agrártárca törvénnyel fogja szabályozni és egyben megregulázni a hazai élelmiszer-kereskedelmet. Most tárgyalnak ugyanis a kereskedők, élelmiszer-előállítók és a földművelésügyi minisztérium szakértői egy önkéntesen vállalt önkorlátozó forgalmazói megállapodásról.

Istállótól legelőigO. Horváth György2008. 12. 03. szerda2008. 12. 03.
Lemond-e százmilliárdokról a kereskedelem?

A mai tárgyalások előtt a kereskedők érdek-képviseleti szervezete, az Országos Kereskedelmi Szövetség – ahogy már a múlt héten néhányszor – közleményt jelentetett meg állásfoglalásáról. Ebben kinyilvánítják, hogy a kereskedők a vásárlók pénztárcájához és fogyasztási szokásaihoz igazítják árukínálatukat, s ott szerepel az összes hazai élelmiszer. Az olcsóbb import termékek pedig a kispénzű vásárlók számára teszik lehetővé a legalapvetőbb élelmiszerek megvásárlását. Ez már csak azért is döntő szereppel bír, mert minden előrejelzés szerint jövőre csökken a fogyasztás Magyarországon. A KSH  szerint 2007-ben az értékesített élelmiszer  mennyisége 1 százalékkal, az idén pedig 2 százalékkal maradt el az előző évi szinttől. Így tavaly és az idén együttesen 100 milliárd forintnyi áruval kevesebbet vittek haza a vásárlók az élelmiszerüzletekből.

A közlemény leszögezi azt is, hogy a hazai - multinacionális - élelmiszeripar pedig termelését nemzetközi viszonylatokban szervezi. A különböző termékeket különböző országokban állítják elő, a magyarországi gyártáshoz pedig felhasznál külföldi alapanyagot is. Az élelmiszer üzletek polcain ott sorakoznak a magyar ipar import termékei is, melyek nem a hazai mezőgazdaság alapanyagából készülnek. Az FVM által előterjesztett megállapodási javaslat - az OKSZ szerint - egyrészt a vásárlókkal fizettetné meg a hazai mezőgazdaság versenyképtelenségének veszteségeit, másrészt az élelmiszeripar multinacionális szereplőit védi.

Az OKSZ közleménye emlékeztet arra is: a hiteles tájékoztatáshoz hozzátartozik, hogy egy évvel ezelőtt a kereskedők nem demonstráltak akkor, amikor a tejtermelők a számukra kedvező világpiaci helyzetet kihasználva exportjukkal hiányt és áremelkedést okoztak a hazai üzletekben.

Ugyanakkor azt sem szabad feledni, hogy az élelmiszer-import megugrása több százmilliárd forintot vesz ki az állam zsebéből is. Raskó György agrárközgazdász, korábbi földművelésügyi államtitkár a vg.hu-n működő blogjában írja: „Az uniós csatlakozás előtt az itthon eladott élelmiszerek 92 százaléka hazai termelésből és alapanyagból származott. 2008-ban óvatos becslések szerint is 75 százalékra csökken ez a részarány. Elképesztő mértékű – közel 400 milliárd forintnak megfelelő – piacvesztésről van tehát szó és nem látom, mi vethetne gátat a további zsugorodásnak. Az uniós csatlakozás óta megállíthatatlanul ömlik az országba az import élelmiszer. A KSH szerint az élelmiszerek, ital és dohányáruk mennyiségének behozatala négy év alatt 94 százalékkal nőtt, de az idei első 8 hónap adatai arra utalnak, hogy 2008 végére az importált élelmiszerek mennyisége már több mint a duplája lesz a csatlakozás előttinek. Az export ezzel szemben jóval lassúbb mértékben emelkedik. 2004 és 2007 között mindössze 34 százalékkal bővült a kivitel mennyisége, de sajnos úgy tűnik, ebben az évben még e szerény növekedési ütemet sem tudjuk produkálni, miután a kivitel az idei első 8 hónapban 6 százalékkal csökkent.”

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek