Hónapok múlva lesz csak rend a tejpiacon

Negyedév. Ennyi ideig kell még kitartani a tejtermelőknek, hogy valami változás legyen a piacon. Nevezetesen olyan szintre emelkedjenek a felvásárlási árak, melyek már nem okoznak veszteséget a tehenészeknek.

Negyedév. Ennyi idő alatt hat az összes intézkedés, melyet egyrészt a magyar agrártárca, másrészt az Európai Unió Bizottsága határozott el és foganatosít a következő napokban, hetekben. Jó sok van belőlük, érdemes csoportosítani őket.

Elsőként vegyük a vélhetően legnagyobb hatású lépést: az EU ismét alkalmaz export visszatérítést a tejre és tejtermékekre. Ez egy kicsit bonyolultabb exporttámogatásnak fogható fel. Bonyolultabb, mert kéthetente ír ki rá pályázatot a Bizottság, s a jelentkezők ajánlatot tesznek, hogy x euróért képesek kivinni az EU-n kívüli országokba y mennyiségű tejterméket. A Bizottság ezeket az ajánlatokat összeveti, és megállapítja, hogy adott időszakban ennyi és ennyi a támogatás, pontosabban export visszatérítés. Aztán két hét múlva ismét pályázatot hirdet, egészen addig, míg a piacról el nem tűnik a felesleg.

Az viszont mostanában nem fog eltűnni. Mégpedig azért nem mert nem egyedi piaci ügylet miatt alakult ki uniós szinten felesleg, hanem azért, mert tavaly Brüsszel több tagország – köztük Magyarország – tiltakozása ellenére is megemelte az addigi termelési kvótákat. Ennek hatására óriási piaci gondok alakultak ki – megbukott a brüsszeli gondolat, csak még nem látja be az EU központja -, melyet most az adófizetők pénzéből próbál orvosolni Mariann Fischer Boel agrárbiztos asszony.

Ráadásul most tél van. Aki egy kicsit ért a marhához az tudja, hogy ilyenkor van a legkevesebb tej. Aztán jön a tavasz, a friss legelők, zöldtakarmány, meleg időjárás stb. s a marha jó 15-20 százalékkal többet tejel. No, akkor lesz igazán gondban az európai tejágazat! Ha csak nem segít valamennyit a többi intézkedés.

Például az uniós szintű tejpiaci intervenciós felvásárlás, mely vajra, tejporra vonatkozik. Előbbiből 30 ezer, utóbbiból 109 ezer tonnát akar Brüsszel megvenni az első körben, március elsejétől. Aztán az EU alkalmaz még úgynevezett standard export visszatérítést is az összes tejterméket bevonva a körbe.

A magyar kormány kezdeményezte, hogy az EU vizsgálja felül az intervenciós árat, hozza előre a felvásárlást, növelje a mennyiséget. Ezen felül – ami a tejtermelők közvetlen és gyors támogatását jelentette volna – 50 százalékkal növelje meg a kvóta alapú támogatást. Ez most kilónként 8,2 forint. A válasz az volt, hogy minderre 2010-ben kerülhet sor leghamarabb.

 No, de mit tesz a hazai agrárirányítás és a hatóságok a tejkrízis mérséklése érdekében?
Elsőként is mentesíti a tejtermelőket különféle hatósági díjak fizetése alól. Ezek a szarvasmarha levél és útlevél kiállítási költsége, a marha füljelzők, krotáliák előállítási költsége és a szállítási költségek. Másodsorban a marhatartók is igénybe vehetnek olyan támogatásokat, melyek állatbetegségek megelőzését és leküzdését szolgálják.

A magyar kormány tejfeldolgozó vállalatonként 200 ezer euró értékben – három évre szólóan – adhat úgynevezett de minimis támogatást. Feléled az iskolatej program, s megpróbálják abba bevonni a hűtés nélkül hosszan eltartható tejet is, mint terméket. Ezeket főleg az olyan kisebb, távolabb eső településeken adnák ingyen a tanulóknak, ahová nem érte meg eddig néhány liternyi friss tejet naponta kiszállítani. Szintén a szociális jellegű tejpiacot érintő intézkedés lesz, hogy a 2009-ben 700 ezer euró – 840 millió forintnyi – értékben a legrászorultabbak számára felvásárol tejet és tejtermékeket.

Máhr András beszámolt arról is, hogy a Tej Terméktanáccsal közösen belföldi tejfogyasztást ösztönző kampányt kezdenek ismét, melybe a minisztérium 50-100 millió forinttal szállhat be. Az igazi megoldás azonban vélhetően az lesz, ha sikerül az állattartóknak, élelmiszer-feldolgozóknak megegyezniük a kereskedőkkel a tisztességes értékesítés feltételeiről. December eleje óta tárgyal a három érdekcsoport az agrártárca koordinálásával az úgynevezett termékpálya kódex kialakításáról, mely február elejére készülhet el. Azért igazi megoldás ez, mert ebben lényegében az egy-egy termékpályán – például tej, hús, baromfi, sütőipari termékek, egyebek – keletkezett jövedelem újraelosztási, osztozkodási arányait foglalják írásba. Amennyiben ez a megállapodás nem jön létre, úgy az FVM a parlament elé terjeszti és vélhetően rövid idő alatt ötpárti támogatással elfogadtat egy ilyen értelmű törvényt.

Nem utolsó sorban az érintett hatóságok célzott és teljes körű élelmiszer-biztonsági ellenőrzés sorozatot kezd a tejpiacon az APEH, a VPOP és a MGSZH bevonásával. Ezzel nem titkoltan a gyenge minőségű és gyanúsan olcsó import termékeket igyekeznek száműzni a hazai élelmiszer-boltokból.