Ismét egy brüsszeli nem!

Mint Forgács Barnabás szakállamtitkár az MTI-nek nyilatkozva megerősítette, Belgium, Franciaország és Írország mellett Magyarország is azon EU-tagállamok közé tartozik, amelyek a mezőgazdasági miniszterek legutóbbi luxembourgi találkozóján kérték a sertéspiac brüsszeli támogatását. Javaslatuk szerint egyebek között az export-visszatérítések visszaállítására lenne szükség a friss, hűtött és fagyasztott sertéshúsnál.

Válaszában azonban az Európai Bizottság azt jelezte: egyelőre nem látja szükségét beavatkozásnak – hasonlóan tette ezt a kontinens szerte válságot, marhák százezreit vágóhídra küldő és tehenészetek tízezreit tönkretevő tejpiaci válság során -, mert úgy ítéli meg, hogy a sertéshús jövedelmezősége megfelel a hosszú távú átlagnak, és várható a piac stabilizálódása is.

A találkozón többen kiemelték, hogy az úgynevezett kölcsönös megfeleltetés (azaz a szigorúan vett agrárelőírásokon kívüli, például környezetvédelmi vagy állat-, illetve növényvédelmi kötelezettségek) szabályozása jelentős adminisztrációs terhet jelen. Támogatták egyúttal azt az európai bizottsági kezdeményezést, hogy készítsenek ezt egyszerűbbé tevő uniós jogszabályt.

A magyar delegáció jelezte, hogy a közvetlen támogatások ellenőrzési és szankciórendszere is igényli az egyszerűsítést, annak érdekében, hogy az uniós szabályozás a gazdák rendelkezésére álljon nemzeti nyelven és közérthető formában. Mariann Fischer Boel agrárbiztos jelezte, hogy terveik szerint ősz végére állítanak össze jogszabálycsomagot.
.
Boel a találkozó előtt közleményt adott ki, amelyben sürgette: minden tagország tegyen eleget annak a követelmények, hogy még ebben a hónapban nyilvánosságra hozza az uniós agrártámogatások haszonélvezőinek listáját. A dán biztos figyelmeztetése elsősorban Németországnak szólt, amelyet azzal is megfenyegetett, hogy ellenkező esetben az Európai Bíróság előtt vonja felelősségre.