Öt tyúkra egy kakas

Pár éve költöztünk ide Miskolcról – mondja a 46 éves, vasútforgalmi végzettségű házigazda. – Feleségem dolgozni, kisebbik fiam szakmát tanulni még visszajár a városba. Én viszont az őstermelői igazolvány kiváltásával teljesen váltottam, és a nagyobb fiam sokat segít a munkában. Krumplit, hagymát termesztünk, kacsát, tyúkot nevelünk, ezekkel piacolunk. Fürjeket másfél éve tartok, egy Jász-Nagykun-Szolnok megyei tenyésztőtől vettem az első kismadarakat. Akkor már olvastam, hogy a fürjtojás milyen hihetetlenül értékes. Korábban áruterítőként Ukrajnában is jártam. Ott minden standon árulták, és elmondták, hogy a csernobili atombaleset után orvosi receptre is felírták a sugárfertőzésre. A fürjtojásban rengeteg ásványi anyag és vitamin van, javítja az immunrendszert, regenerál, nincs olyan szervünk, amire ne lenne jó hatással. A kozmetikai ipar arcpakolások alapanyagának, a gyógyszeripar gyógyhatású készítményekhez használja.
– Honnan tanulta ki a fürjtartás rejtelmeit?
– Szakirodalomból, meg főleg tenyésztőktől. Nem olyan bonyolult, hiszen igénytelen madárkák. Ahogy az állományom gyarapodott, a haszon se maradt el. A tojókat pár száz forintért továbbtartásra, a kakasokat inkább a húsukért, a tojást pedig 15-25 forintért veszik. Hálás kis jószágok, szerény kosztosok, egynek öt deka táp elég naponta. Öt tyúknak egy kakas dukál, a tyúkok naponta tojnak. Most legalább kétszáz fürjem van, a tojásokat géppel keltetjük. Amint kibújnak a tojásból, már szaladnak is.
– Miért akar bióra váltani és tésztát készíteni?
– Mert nagy jövője lenne! Nálunk a fürjtartás se gyakori, bióról meg nem is hallottam! A faluban van egy ökogazdálkodó, Nagy József. A bábonyi vegyiműveknél dolgozott, de ma már csak a természetnek él, és tagja a LEADER kistérségi társulásnak. Ő remek ötletnek tartja. De sajnos nemrég azt mondta, hogy ehhez pályázati pénzt nem kérhetek, mert a fürj nem őshonos madár. Ázsiai, afrikai származású. Hát én nem adom fel! Ha majd csak biotakarmánnyal etetem őket, kérelmezni fogom a Biokontroll Hungáriától a bio minősítést. Utána pedig belevágok a tésztakészítésbe is.
– A biotakarmány drága, és a tésztakészítéshez is kellene indulótőke, ugye?
– Majd belenyúlok a zsebembe. Nem hűbelebalázs módjára, hiszen a puding próbája az evés. A biofürjtésztához talán még pályázati pénzt is kapnék. Ezt helyben készítenék az asszonyok, vannak itt jó páran munkanélküliek. Már ki is néztem hozzá egy gépet, olyasféle, mint a hurkatöltő, és legalább tizenötfajta tésztát lehet készíteni vele.
– Volna egy ilyen drága termékre nálunk kereslet?
– Aki félti az egészségét, szerintem nem sajnálná érte a pénzt. A fürj húsa, tojása se olcsó, mégse hoztam vissza a piacról soha semmit. Egy patikus ismerősöm a tojások miatt akar fürjet tenyészteni. A húsát én nem kóstoltam, a kiscsibéket látva nem vitt rá a lélek, de állítólag az is finom. A fürjtojás más, hiszen a nőket megszépíti, a férfierőt pedig megnöveli. És ezek az értékek részben a főtt tésztában is megmaradnak.