Fogy a mangalica, de nem a bio

Szakértők szerint a biomangalica "diadalmenete" mítosz csupán. Az öko-mangalicasertésből készült termékek borsos árát itthon és külföldön sem fizetik meg - nagyobb tételben szinte lehetetlen árában túladni az állaton. A hagyományos mangalica ugyanakkor jól fogy.

Istállótól legelőigSzabad Föld Online2009. 08. 27. csütörtök2009. 08. 27.

Kép: Háziállatok, pulyka, liba, baromfi, ló, tehénbika, szamár, mangalica, galamb, rackajuh, macska, kacsa. 2006.10.26. Fotó: Bohanek Miklós

Fogy a mangalica, de nem a bio
Háziállatok, pulyka, liba, baromfi, ló, tehénbika, szamár, mangalica, galamb, rackajuh, macska, kacsa. 2006.10.26. Fotó: Bohanek Miklós

Miközben a biomangalica alig kel el, a hagyományos mangalicára hazánkban és határainkon túl is intenzív kereslet mutatkozik – írja a vnegyed.hu. A három évig érlelt, négykilós mangalicasonkáért akát ötszáz-hatszáz dollárt is adnak Amerikában.

– A biomangalica nem keresettebb, mint a hagyományos mangalicasertés – szögezi le Tóth Péter, a Mangalicatenyésztők Országos Egyesületének elnöke, a magyar piacon a legtöbb mangalicasertést feldolgozó Olmos és Tóth Kft ügyvezető igazgatója. Szerinte a piac jelenleg csak a hagyományos mangalicát fizeti meg. – Magunk is vásároltunk biomangalicát, ám tapasztalataink szerint sem a belföldi, sem a külföldi vevők nem fizetnek annyival többet a biotermékért, mint amennyivel az előállítása drágább.

Roszík Péter, a Biokonroll Hungária Kht. ügyvezetője így összegez: – A mangalica már önmagában is kuriózum, így a tenyésztők tapasztalatai szerint az öko minősítés nem növeli jelentősen az állat árát

Ez persze nem jelenti, hogy ne lehetne eladni a biomangalicát. Előfordulhat, hogy valaki jó áron értékesít egy-két állatot, ám száz darabra nem valószínű, hogy gyorsan talál vevőt. – Sokan mondják, hogy a biomangalica jó és szükség van rá, ám ez a keresleten nem látszik: a boltok nem igazán veszik, az emberek sem keresik a terméket – vélekedik Tóth Péter. A hagyományos és biomangalica ára közt élő állat esetén óriási a különbség: míg az „egyszerű” mangalica kilónként háromszáz-háromszázötven forintért talál gazdára, az ökológiai gazdaságban nevelt állat kilójáért négyszáz-ötszáz forintot is elkér a tenyésztő. Feldolgozott termékek esetén kisebb az árkülönbség: a szakember szerint húsz, maximum harmincszázalékos árelőnyt lehet elérni a biotermékeknél.

A hagyományos mangalica a közönséges sertéshúsnál is könnyebben és jobb áron értékesíthető. Vannak ugyanis olyan vevők, akik kifejezetten ezt a minőséget keresik. Ráadásul az eladónak nem kell megküzdenie az olcsó nyugat-európai importhússal, hiszen a mangalica kizárólag Magyarországon előállított termék. – A mangalicahúst átlagosan ötven százalékkal lehet drágábban értékesíteni, mint a hagyományos disznóhúst, egyes termékek vagy húsrészek esetén azonban kétszer annyit is kaphatunk érte, mint a közönséges sertésért – árulta el Tóth.

A magyar mangalica lassan az Egyesült Államokat is meghódítja, igaz, a hungarikum „kerülő úton” érkezik a tengeren túlra. – Mivel mi nem exportálhatunk friss húst az Egyesült Államokba, egy spanyol, amerikai engedélyekkel is rendelkező vállalatnak adjuk el a nyers mangalicahúst, aki érlelve, magyar mangalicaként szállítja azt tovább az Egyesült Államokba – részletezi az ügyvezető.

Úgy tűnik, a mangalicasonka az USA-ban is könnyen elkel, azoknak az ínyenceknek köszönhetően, akik kifejezetten a minőséget, a különlegességet keresik az élelmiszerekben. Tóth Péter szerint néhány ezer állat mindenképpen eladható az amerikai piacon, de valószínűleg ennél több mangalicatermékre is lenne majd vevő.

Ezek is érdekelhetnek