Brüsszeli semmi az európai tejválságra

Gráf elmondta, hogy a találkozón egyebek között kifejtette, hogy a szarvasmarha-ágazat a magyar mezőgazdaság nehézipara, ahol az elhalasztott döntések fél év alatt tragédiát okozhatnak, helyrehozataluk pedig 8-10 évet vehet igénybe.
„Nagy európai uniós szimpátiára nem számítok, a tejkérdést Magyarországnak otthon kell valamilyen módon megoldania" - fogalmazott Gráf József az MTI szerint. Január elsejére így is sikerülhet elérni, hogy az árakon ne legyen veszteség.

Uniós szinten a tavaly literenként átlagosan 40 centes árak most 20-22 cent körül vannak. Magyarországon a tavalyi 95-100 forint körüli árak 50-55 forintra csökkentek, a termelési költség pedig 70-75 forint. Háromnegyed éve már minden gazdálkodó veszteséggel termel. Mivel európai problémáról van szó, az igazi megoldás a közös út lehetne, de e tekintetben a bizottság „szerény és szolid" intézkedéseket vázolt fel. Így szerinte a tagországokra marad a támogató intézkedések megtalálása. Hozzátette, hogy néhány tagállam (más források szerint köztük az elnöklő Svédország is) az Európai Bizottság álláspontját támogatta.

Az unió álláspontjával kapcsolatban elmondta: a brüsszeli bizottságnak továbbra is az a koncepciója, hogy 2015-re szűnjön meg a kvótarendszer, és ezt folyamatos kvótaemelésekkel elő kell készíteni. Az erre vonatkozó döntéshez vezető helyzetelemzés óta ugyanakkor drasztikusan változott a helyzet, és ezt figyelembe kellene venni - fűzte hozzá. Legkövetkezetesebben a mostani találkozón is Magyarország képviselte azt, hogy a kvótaemelést meg kellene szüntetni, de legalábbis átmenetileg fel kell függeszteni - mondta Gráf József. A kvótaemelés meghatározó abban, hogy a jelenlegi helyzet kialakult.

A bizottság a tejválságot kezelő eszközrendszert most is csak kicsit bővítette, annak ellenére, hogy ilyen kemény tiltakozással még nem találta szemben magát - hangoztatta Gráf József, emlékeztetve arra, hogy a termelők sztrájkra is készülnek.

Magyarország továbbra is szükségszerűnek tartja a kvótaalapú támogatás megemelését 50 százalékkal, valamint az export-visszatérítés átmeneti emelését. A vaj- és sovány tejpor esetében nem csupán az intervenciós időszakok meghosszabbítását látja szükségesnek, mint Brüsszel, hanem az intervenciós ár emelését is. Az élelmiszer-kereskedelmi láncok magatartása nem utal arra, hogy segítenének annak a válságnak a megoldásában, amelynek legnagyobb vesztesei a termelők, és nehéz helyzetben vannak a feldolgozók is. Emlékeztetett arra, hogy az Országgyűlés elfogadott az áruházláncokról egy törvényt, amely „Európa legkeményebb ilyen típusú szabályozása", bár Sólyom László köztársasági elnök még visszaküldte a parlamentnek újratárgyalásra.

A jelenleg tervezett magyar intézkedéseket sorolva Gráf József elmondta: a jövő évi tejtámogatási kifizetéseket október 16-ra előrehozták, továbbá az uniós össztámogatások nemzeti hatáskörben szabadon felhasználható 3,5 százalékának teljes egészét a tejágazat szereplőinek fogják juttatni. Ez utóbbi literenként 15 forintot jelent majd az euró/forint árfolyamtól függően. Tovább él a korszerűsítésre és a szerkezetváltásra vonatkozó fejlesztési támogatások lehetősége is.
Ugyancsak az uniós lehetőségekkel élve a tárca az iskolatejprogramban is elmegy a maximumig a támogatások megadásában. Lehetőség van a tejágazatban az úgynevezett legalacsonyabb támogatás egyszeri emelésére is (7 ezerről 15 ezer euróra), Magyarország ezzel is élni kíván.